A világteremtő erő az élet kiteljesítését, magasabb szintre emelését várja el tőlünk, ami csak akkor valósulhat meg, ha tudati látókörünk kitágul, és oda tudunk figyelni a világmindenség általános igazságaira. A mi viszonyulásunk az élethez teljesen tetszőleges. Ez azt jelenti, hogy szabadon rendelkezünk sorsunk felett, mi döntjük el, hogy az élet kiteljesítését valósítjuk meg, vagy pedig  csak személyes érdekeink, biológiai szükségleteink, szenvedélyeink kielégítését választjuk.

“Elég néked az én kegyelmem.” 2Korinthus 12,9

Az ember sok mindenre mondja, hogy elég! Elég a családi körülményeimből, a betegségből, a szenvedésből. Vannak dolgok, amikre nem mondjuk ki, hogy elég. Az anyagi jólét, a pénz, és amit azon venni lehet, soha nem elég. A legnagyobb jó soha nem az anyagi jó. Van lelki valuta: szeretet, megértés, a másik ember megbecsülése. Mondtad-e már valaha, hogy ne dicsérj, ne szeress már ennyire – hát elég! Ebben az Igében nem ember, Isten mondja ki: “Elég néked az én kegyelmem.” Sajnos, elégedetlen emberek vagyunk.

                                  Ne próbálj!

                                            Reményik Sándor

Engem gyengébbnek faragtál ki,
Hogysem próbáidat
Állhatnám, Uramisten
Dícsérve Téged rendületlenül.
Azért ígyen könyörgök Hozzád:
Ne próbálj engemet!
Tudom, hogy vannak választottjaid,
Akiket szentté finomít a bánat,
Akiket hőssé edz a szenvedés,
Akik áldják és magasztalják
Süvöltő ostorod,
Mert minden csapás nyereség nekik.

Két dolog nélkül nem lehet élni itt ezen a Földön a bűn bejövetele után. Az egyik a kegyelem, a másik pedig a békesség.

Kegyelem nélkül halálra vagyunk ítélve mindannyian. Ha Isten nem lenne kegyelmes, akkor Ádám és Éva bűnös állapotban már nem láthatták volna meg a naplementét sem, mert az engedetlenségükért cserébe igazságos örökhalál-büntetést kaptak volna.

Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom örüljetek.
Filippi levél 4, 4.

Az öröm a hit gyümölcse. Ahol nincs hit, ott Isten puszta említésére megriad, visszaretten és elkeseredik a szív. Sőt merő ellenséges gyülölet támad az ilyen szívben Istennel szemben. A lelkiismeret vétkesnek ítéli, viszont Isten irgalmában nem remélhet, mert jól tudja, hogy gyülöli és keményen megtorolja a bünt. Istenben való örömről beszélni az ilyen szívnek annyi, mintha a vizet arra akarnám rábeszélni, hogy lobbanjon lángra.

Új évben mindig igyekszünk megfogadni olyan dolgokat, amiket eddig még nem csináltunk de mostantól fogunk, vagy éppen olyanokat, amikkel épp most akarunk felhagyni. Azaz új célokat tűzünk ki magunk elé, mert ilyenkor még mindnyájan duzzadunk a kincstári optimizmustól (legalább is néhány napig).
Egy új év kezdõdik: szórakozással, társasággal, evéssel, ivással. És persze elhangzik a jókívánság: „Boldog új évet!” De hogyan lesz „új” ez az év