2009 11. 17.

Ma a testvéremmel beszélgettem a személyes horoszkópomról, mert ő kért meg, hogy beszéljünk róla. Érdekli az asztrológia, és megpróbálta megosztani ezeket az ismereteit velem. Nagyra értékelem ezt a tettét, és hálás vagyok érte, mert bizony fény derült néhány olyan dologra is, amit eddig nem értettem meg, nem tudtam hova tenni a saját viselkedésemet. Most már sokkal tisztábban látok, és azt is megértettem, hogy nekem le kell írnom a megszerzett tapasztalataimat, hogy továbbadhassam másoknak is az így szerzett ismereteket.

A mai napig nem tudtam meghatározni, hogy mégis pontosan miről kellene írnom, de most már tudom: a szabadságról. Rudolf Steiner azt a kívánságát hagyta ránk, hogy: "A szabadság filozófiáját minden nemzedéknek újra kell írni a maga számára." Nekem pedig ez a legkedvesebb könyvem...

Itt ismét a pálosság, egész pontosan Pál apostol levelei kerülnek gondolataim előterébe, hiszen ő az, aki igaz szabadságra hív bennünket, hogy találjunk vissza magunkhoz Krisztusban, hogy ezáltal a Golgota misztériuma beteljesedhessen bennünk, külön-külön minden emberben, aki vállalja ennek a beteljesedésnek a kockázatát és felül emelkedik a félelmein.

Ahogy Bistey Zsuzsa írta:

A szabadság filozófiájának gondolkodása már a feltámadást megért gondolkodás. Megfelelő figyelemmel bárki számára láthatóvá válik az emberi gondolkodás történetének és a kereszténység misztériumának párhuzamos evolúciója. A logosz alászállása, testetöltése tökéletesen tükröződött abban a folyamatban, ahogy az ember számára az először felfoghatatlan tevékenység, a gondolkodás fokozatosan humanizálódott, vagyis követte az embert az alászállásban...

A kozmikus gondolat ezek szerint az ember nyomában aláereszkedve, szintén megjárta és járja ma is a maga keresztútját egészen a Golgotáig, amelynek neve 'koponyát' jelent, ezzel is félreérthetetlenül jelezve a gondolat földi sorsát...

Kétezer évvel ezelőtt - a betlehemi csillag útmutatását követve - három királyi mágus az istállóban alvó gyermek lábaihoz helyezte ajándékait. A szabadság filozófiája is ilyen ajándék, felajánlás, amelyet a Föld legszabadabb szelleme nyújtott fel a kozmoszban megjelenő éteri Krisztusnak. A szabadság tanítója így hajolt meg az emberiség nevében a szabadság teremtője előtt.

Pál apostol hívó szava: "Testvéreim, szabadságra hívtak bennünket." Úgy gondolom, és úgy érzem, hogy választ kell adnom a magam módján nekem is erre a hívásra, erre a szeretetteljes felszólításra. Meg kell értenem, meg kell rágnom, lenyelnem és emésztenem ezt a tanítást, ezt a bölcsességet. De miután megemésztettem, vissza kell öklendeznem, ahogy a madarak nyújtják kis fiókáiknak a táplálékot, hogy a gyerekeim is megérthessék, és képesek legyenek megemészteni a példabeszédet...

Ez bizony hatalmas kihívás, de bátran felvállalom.

OSHO ZEN TAROT: Nagy Arkanum

VIII. Bátorság

"A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot. És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. Hosszú az út, és mindig biztonságosabb inkább el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmit nem lehet garantálni. Ezer és egy veszély leselkedik az úton; csapdák és kelepcék szegélyezik mindenfelé - a mag a kemény maghéjba rejtve biztonságban van. De most tesz egy próbát: összeszedi magát, ledobja magáról a biztonságot jelentő kemény burkot, és elindul. A küzdelem azonnal elkezdődik: a kínlódás a talajjal, a kövekkel, a sziklákkal. És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra, s a törékeny növényre ezerféle veszély leselkedik.
A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?" Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak.
Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá."

 

Osho