Oltári srácok New Yorkban

Nyáron alkalmam nyílt rá, hogy eltöltsek 2 hetet New Yorkban. Miután megnéztem pár „kötelező darabot” a Broadwayn, úgy döntöttem, megnézem az off-Broadway kínálatát. Először is szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy az „off-Broadway” a színház fellegvárától távolabb eső teátrumokat jelenti. Csupán arról van szó, hogy kisebb, maximum 200 férőhelyes közönség előtt játszanak, tehát intimebb hangulatú darabokról van szó.
Mivel tudtam, hogy tavasszal az Oltári srácok (Altar boyz) című darab kerül bemutatásra a Thália Színházban (bemutató: 2007. március 29.), ezt az igen népszerű musicalt választottam.
A New World Stages, ahol a darab megy legjobban egy modern multiplex színházhoz hasonlít, több különböző nagyságú színházteremmel, amelyekben különböző időkben kezdődnek a legkülönfélébb előadások.
Az Oltári srácok terme nem túl nagy, épp megfelelő ehhez a kamaramusicalhez. Díszlet nem sok van, csak egy, az együttest hirdető neonfény és néhány kellék.
A darabot egy felvonásban, 90 percben játsszák. Annyit bizton állíthatok, hogy nem a történet a produkció erőssége. Azzal a kevés sztorival, ami van, nem untatnám az olvasókat, hiszen hamarosan megtudjuk a Thália Színházban. Legyen annyi elég, hogy a darab habkönnyű Backstreet Boys paródia, musical-komédia és koncert egyszerre.
A hangulat az a tényező, ami előre viszi ezt a darabot, és ami a sikerének a kulcsa is egyben. A színpad szinte szétrobban az energiától, a folyamatos gegektől és a dinamikus, magával ragadó zenétől. Persze nem színháztörténeti érték ez, de nem is akar az lenni. Amire számíthatunk: önfeledt, vidám percek, fülbemászó slágerek és egy igazi New York-i este. Reméljük, a Thália Színházba is sikerül becsempészni egy kicsit az off-Broadway legjavából! /Musical info/