Észak-atlanti áramlat

A globális felmelegedés előidézheti az óceánok nagy tengeráramlási rendszerének lelassulását, amire egyébként már most is vannak jelek.

A világ egyik legerősebb tengeráramlata az Észak-atlanti áramlat, ennek előfutára a Golf-áramlat. (A 45. szélességi körtől nevezik Észak-atlanti áramlatnak.) A Mexikói-öbölből indul és átszelve az Atlanti-óceánt Nyugat-Európa partjait fűti, mivel trópusi vizeket szállít. Az áramlat körülbelül 100 ezer nagy erőmű által termelt hőt szállít Európa partjaihoz, néhol akár 10 Celsius fokkal is emelve az átlaghőmérsékletet.

De hogyan keletkezik ez az áramlat? Az Atlanti-óceán északi részének felszínét az Észak-Amerikából érkező nyugati szelek hűtik, ezáltal a sűrű, hideg, sós víz a sarkköri területeken lesüllyed, és a mélyben az Egyenlítő felé halad. Ennek ellensúlyozásaként meleg, alacsonyabb szélességekről származó víz áramlik a felszínen a sarkvidékek felé. Ez a keveredés globálisan osztja el a hőt, és mérsékeltebbé teszi az éghajlatot.

A klímaváltozás mindezt felboríthatja. A számítógépes modellek szerint az észak-atlanti térség egyre csapadékosabb lesz, illetve a grönlandi jégtáblák olvadása következtében növekvő tömegű édesvíz keveredik a sós tengervízhez. Így a víz sótartalma és sűrűsége csökken, ezáltal lassabb lesz a lesüllyedése, illetve könnyebben megfagy, mielőtt lesüllyedhetne. A folyamat természetesen több évtizeden keresztül zajlik, nem úgy mint a Holnapután című mozifilmben. Az elmúlt 50 ezer évben az áramlat legalább hétszer leállt. A leginkább veszélyeztetett területek az észak-európai országok – Írország, Nagy-Britannia, Norvégia - , de a hatást Európa is megérzi majd.
N.G.