Több mérföldköve is volt fejlődésének: Először a Broadway-en bemutatott jazz- operettek, jazz- musicalek sikere emelte az égbe a szerzőket és az – akkor már így nevezhető – sztárokat. Cole Porter, Irving Berling amerika hőseinek számítottak.

És bár ízig- vérig amerikai műfajról beszélünk, azért meg kell említeni, hogy a Broadway-t, (A legendás 42. utca – amiről musical is készült), ahogy Hollywoodot is, a kelet -európából bevándorolt zsidó származású producerek tették naggyá. Sok zeneszerző is erről a területről érkezett.

Gershwin megalkotta az első, és igazi jazz-musicaleket, amelyeket jazz-operának is szoktak nevezni. Ilyen pl. a Porgy & Bess.

Az ötvenes években bemutatott West Side Story (Bernstein) (1957)újabb nagy dobása volt műfajnak: Az akkor még eszeveszetten modernnek számító, vad, táncos- énekes darab épp úgy keltett visszatetszést, mint ahogy hatalmas sikert is. (Ez számít az első igazán modern musicalnek.)

Ezek után következett a HAIR (1969), amely kultusszá lett. Nagyjából ezzel párhuzamosan a Kander- Ebb szerzőpáros hatalmas sikerre vitte a Cabaret-t, amely valamiféle furcsa, szimbiotikus összefüggésben van Lisa Minellivel, aki a korszak és a műfaj ikonja lett. Kevesen tudják, hogy az ő alkotásuk a Chicago is, amelyet a Cabaret után rögtön nem mertek bemutatni, attól félve, hogy a Cabaret világsikere elnyomja a Chicagot./Wikipédia/