Shetland-szigetek
Az Orkney-tól hatvan mérföldre (97 km) fekvő Shetland-szigetek egészen 1469-ig északi uralom alatt álltak. Ma a távoli, szeles és kopár szigetek majdnem annyira Skandinávia részei, mint Nagy-Britanniáé, a legközelebbi szárazföldi város Bergen, Norvégiában. Vonzóereje a madárkolóniák, a 4000 éves régészeti örökség és a csipkézett tengerpart. A száz sziget közül 15 lakott, a legnagyobb Mainland, fővárosa Lerwick./Fruit Cafe/

Külső Hebridák
A sivár, távoli Külső Hebridák, ahol nem nő fa, 130 mérföldes (209 km) ívet alkotnak, és teljesen ki vannak téve az Atlanti óceánról fújó erős szeleknek. A horizont széles, a partok fehérek, és végeláthatatlan hosszúságban tőzegmocsarak, az ég és a víz dominál. Skócia egyik legnagyobb központja a kisbirtokos életmód, és a gael kultúra szempontjából./ Fruit Cafe/

Újabb Orkney-szigetek
Skócia északi partjától mintegy 6 mérföldre (10 km), ezek a varázslatos szigetek drámai partjaikról, tengeri madaraikról ismertek, valamint arról, hogy itt található Európában a legtöbb prehisztorikus látnivaló. A 70 szigetbõl húsz lakott. A 9. századtól a 13. századig az északiak uralkodtak itt, a skandinávok nyomai a mai napig láthatók.
A legnagyobb sziget a Mainland, a szigetek fõvárosa, Kirkwall is itt van. A Mainlandról a Scapa Flow-on átkelve elérjük Hoy-t, ahol az Orkney-szigetek legmagasabb hegyei találhatók.

Skóciában a protestantizmus a Stuart Mária elleni küzdelemben vert gyökeret. John Knox  a skótok reformátora szigorú kálvini szellemben szervezte az egyházat. A skót protestáns nemesség 1557 dec. 3. megkötötte az elsõ szövetséget (covenant), amellyel egyidejûleg ideiglenes istentiszteleti rendszabályokat is létesített. Az 1560 júl. 8. edinburghi béke után összejött parlamenti gyûlés eltörölte pápaságnak Skótország fölötti bíráskodási jogát, valamint a misét, elfogadta a John Knox és társai által készített skót hitvallást, valamint a következõ évben a fegyelmi könyvet, amellyel ezen egyház elnyerte maga zsinatpresbiteri alkotmányrendszerét.

Az utolsó dal
Culloden nagyon sok ember számára fontos emlékhely. Nemcsak azért, mert itt volt az utolsó nagy csata a Brit-szigeteken és az utolsó állása egy olyan királyi dinasztiának, amely még az ősi gaelic birodalom idejéből származott, de azért is, mert a felföldi klánkultúra itt énekelte el utolsó dalát. Az 1746-os cullodeni csata egy korszak lezárását jelentette / Fruit Cafe/

Skócia lakosai az új esztendõ eljövetelén egy különleges szertartással köszöntik. A Hogmanay nevû ünnepben a viking hódítások, a középkori babonák és õsi pogány rítusok szerteágazó hagyományai keverednek. A Hogmanay legõsibb elemei a keresztény korszakot megelõzõ, a téli napfordulót ünneplõ pogány szertarásokra vezethetõk vissza. A római téli fesztivál, a hedonista Saturnalia és a vikingek Yule nevû ünnepe egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy Skóciában is meghonosodott az évköszöntõ vigasságok hagyománya.

Az elsõ emberek Európából körülbelül Krisztus elõtt 8000-ben érkeztek Skóciába, az archeológusok szerint vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytattak. Nomád, átmeneti táborokban laktak, szarvasra és halra vadásztak, de kiaknázták az erdõk nyújtotta éléskamrákat is: örömmel fogyasztottak bogyókat, gyümölcsöket.

Krisztus elõtt 4000 körül azonban egy igen erõs változás következett be a Skóciában ekkor élõ emberek életében. Az úgynevezett újkõkorszakban felhagytak a vándorló életmóddal, letelepedtek és gazdálkodásba fogtak.

Kik is a skótok valójában? Errõl a kérdésrõl Roddy Martine, a Caledonia Magazine egyik szerkesztõje és írója készített tanulmányt, néhány gondolatot most el is lopnék tõle, hogy megfelelõ választ tudjak adni.

Mindenek elõtt azonban engedjék meg, hogy saját véleményemet és tapasztalatomat is megosszam önökkel. A skót nép ? sok támadással ellentétben ? nem mogorva és nem indokolatlanul heves patrióta, azt azonban kár tagadni, hogy rajonganak hazájukért, amit végtelenül meg tudok érteni.

A skóciai Edinburgh központjától úgy 15 mérföldnyire található az õsi Dunfermline apátsági templom. Súlyos falai, az ágaskodó kolostorromok jelzik az egykori egyházi és királyi központ színhelyét. Ezek tövében, a romok árnyékában szépen kerített évszázados sírkert húzódik. Köztük néhány súlyos kõlap magyar vonatkozású. Skóciai Szent Margit emlékét õrzik, akit éppen 750 éve, 1251-ben avatott szentté IV. Ince pápa. A skótok országépítõ királynõjének ereiben minden jel szerint Árpád-házi vér is csörgedezett.

Számos olyan név szerepel a híres skótok listáján, akikrõl nem hogy kevés az a pár sor, amit most közzétettem, de némelyikük még külön fejezetet, vagy akár egész könyvet megérdemelne. Így vagyok én Rob Roy-jal is, azaz Robert MacGregor-ral, a hõs harcossal. Talán azért áll némileg közelebb a szívemhez, mert a róla készült filmet is ? bár lényegesen kevesebb alkalommal, mint a Rettenthetetlent ? több százszor néztem végig és ámultam a Liam Neeson és Jessica Lang mögött feltûnõ skót tájakon.