Öt kérdés, amire lehet, hogy rosszul tudod a választ
( Íme, öt kérdés, amiből mindez kiderül!)

Miért változtatják színüket a kaméleonok?

Nem azért, hogy beleolvadjanak a környezetükbe. Soha nem tettek, és nem tesznek ilyet. Érzelmi állapotuknak megfelelően váltogatják a színüket, ha pedig jól passzolnak a háttérhez, az mindössze véletlen egybeesés.

A kaméleonok akkor változtatják a színüket, ha megrémülnek, hozzájuk érnek, vagy másik kaméleonnal harcolnak. Ugyanez történik, ha egy ellenkező nemű példány kerül a látóterükbe, néha pedig a fény vagy a hőmérséklet ingadozásának hatásara is így tesznek.
A kaméleonok bőre több réteg különleges sejtet, úgynevezett kromatofort tartalmaz – a görög chroma, vagyis szín, illetve a pherein, vagyis hordoz szóból eredeztetve -, és mindegyikben különböző színű pigment található. A rétegek közötti egyensúly módosulásakor a bőr különböző típusú fényeket tükröz vissza, és ez teszi élő kaleidoszkóppá a kaméleonokat.
Tudtad?
A kaméleon görög eredetű szó, és azt jelenti: földi oroszlán. Legkisebb fajuk, a Brookesia minima 2,5 centiméter hosszú, a legnagyobb pedig a Chamaeleo parsonnii, mely több mint 61 centiméteres.

Ki mondta: ha nincs kenyere a népnek, egyen kalácsot?

Nem Marie Antoinette mondta.
A - téves - történet szerint 1789-ben, nem sokkal a francia forradalom kitörése előtt Párizs szegényei lázongani kezdtek, mert nem volt kenyerük. A királyné, Marie Antoinette ekkor azt javasolja nekik, egyenek kalácsot helyette.
Az első gond az, hogy nem is kalácsról, hanem briósról van szó. Alan Davidson szerint a 18. században a brióst csak enyhén gazdagították, kevés vaj és tojás hozzáadásával, és alig különbözött az igazán finom, fehér kenyértől. Így lehetséges volna, hogy a megjegyzést kedveskedésnek szánta, abban az értelemben: ha kenyeret akarnak, akkor jót adjanak nekik.
Csakhogy Marie Antoinette nem mondott ilyesmit. Ez a mondat legalább 1760 óta szerepel nyomtatásban a főnemesi hanyatlás szemléltetéseként. Lady Antonia Fraser, Marie Antoinette legújabb életrajzírója Mária Teréziának tulajdonítja est a mondatot, de van még egy tucat 18. századi nagyasszony, aki mondhatta. Az is lehetséges, hogy pusztán hangulatkeltés céljára találták ki.

Hány holdja van a Földnek?

Legalább hét.Az első a Hold - vagy Luna, ahogy az úrhajósok hívják. Az egyetlen égitest, mely pontosan meghatározott pályán kering, a Fold körül.

Ma azonban már hat további Föld közeli kisbolygóról vagy NEA-ról (Near Earth Asteroid.) tudunk, mely a Földdel együtt kering a Nap körül, de szabad szemmel nem látható.
A közös pályán keringő kisbolygók közül elsőként a Cruithne-t azonosították - kiejtése kruinja, és az egyik legkorábbi kelta törzsről nevezték el. A csaknem 5 kilométer átmérőjű kisbolygót 1997-ben fedezték fel. Azóta további ötöt azonosítottak: a 2000 PH5-öt, a 2000 WN1O-et, a 2002 AA29-et, a 2003 YN1O7-et és a 2004 GU9-et. Valódi holdak ezek? Sok csillagász azt felelné, hogy nem, de minden bizonnyal többnek tekinthetők középszerű aszteroidácskáknál. A Földhöz hasonlóan ezek is nagyjából egy földi évig keringenek a Nap körül, és esetenként elég közel kerülnek ahhoz, hogy egészen enyhe gravitációs hatást fejtsenek ki.

Mi állítja elő a Föld oxigénjének legnagyobb részét?

Az algák, mégpedig fotoszintézisük során melléktermékként állítják elő az oxigént. Teljes oxigén kibocsátásuk több, mint amennyit az összes fa és más szárazföldi növény termel együttvéve. Az ősi algák a mai kőolaj és földgáz fő alkotórészei. A zöldeskék algák, azaz a cianobaktériumok a Föld legkorábbi, ismert életformáihoz tartoztak. Kövületeik 3,6 milliárd évesre tehetőek.
Sokáig nem tudták, a növények vagy a baktériumok közé sorolják-e az algákat. Ma már határozottan a baktériumok táborát erősítik.
Az algák egyik formája, a spirulina hússzor annyi fehérjét állít elő hektáronként, mint a szójabab. 70% fehérjéből - a marhahús 22%-ával szemben-, illetve 5% zsírból áll, lenyűgöző mennyiségben tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat, és nincs benne koleszterin, ezért válnak egyre népszerűbbé a spirulina készítmények.

Miért 42,195 kilométer a maratoni táv?

A brit uralkodócsalád kedvéért. Az első három újkori olimpián a résztvevők nagyjából 42 kilométert futottak, a táv mindegyik játék alkalmával módosult valamelyest.

1908-ban Londonban rendezték meg az Olimpiai játékokat, és a startvonalat a Windsor-kastély egyik ablaka alá helyezték, hogy a királyi család egyik fele onnan nézhesse a rajtot, a célvonalat pedig a White City Stadion királyi páholya előtt húzták meg, ahol a család másik fele várakozott. Ez a távolság 42 kilométer és 195 méter volt, azóta ez a hivatalos maratoni táv.
A 42 kilométeres futás eredete a Pheidippidész nevű görög hírvivőig vezethető vissza, aki időszámításunk előtt 490-ben Marathontól Athénig futott, hogy beszámoljon az athéni görögök perzsák felett aratott győzelméről. A legenda szerint a hírnők holtan esett össze, miután átadta az üzenetet.
Fentiek a „Tévhitek a nagyvilágról. 2000 dolog, amitbiztosan rosszul tudsz” című könyv alapján készültek.