Milyen színű

Milyen színű a bánat hangja,

Vasajtónak ütődött pillantás,

Illata leng, mint a pára,

Mosolya dermedt csalódás.

Milyen színű a bánat hangja,

Sírásba fulladt félszavak,

Ködbe burkolt némasága,

Félelem reccsen lábai alatt.

Milyen színű a bánat hangja,

A béklyóba vert hervadás,

Pókhálóránc szája szögletében,

Csalódott árkában jéghideg elmúlás.

Milyen színű a bánat hangja,

Terpeszkedő magány, fájdalom,

Lombok közé szorult felhők,

Köténybe ejtett esetlen bánatom.

Milyen színű a bánat hangja,

Megőszült lelke belegörnyed,

Macskalépteken árad a hajnal,

Görcsös mosolya beleréved.

Szétterül arcán, álmában repül,

Tiltakozva nyikorog a csend,

Szitáló esőben széthullott emlékek,

Párát lehel szemére az est. 

Semmibe sikló tenyerében,

Szenvedély feszül jelen rácsain,

Düh és sírás birkózik lelkében,

Sárba tiporja lebbenő álmait.

Milyen színű a bánat hangja?

Milyen, ha a fájdalom szorít?

Mikor sárga függönyén folyik le a vágya,

S a bánat a képébe vonyít.