A számítógép központi vezérlő egysége. Ez hajtja végre minden utasításunkat.Három fő részt tartalmaz: a vezérlőegységet, a regisztereket és az aritmetikai és logikai egységet (ALU). A vezérlőegység irányítja a műveleteket, a regiszterek a műveletek elvégzéséhez szükséges adatokat tárolják, s az ALU-ban történik a matematikai és logikai műveletek végrehajtása.

Legfontosabb feladatai:

• a számítógép működésének vezérlése,
• kapcsolattartás a perifériákkal,
• matematikai műveletek végzése,
• memórián belüli adatforgalom lebonyolítása, adatforgalom lebonyolítása a perifériákkal.

A számítógép központi, a gépi utasítások dekódolását és végrehajtását végző része. A számítógépek egy része olyan processzorral dolgozik, amely több különálló integrált áramkörből áll. Más részüknél minden processzorfunkciót egyetlen integrált áramkörre építenek, ezeket hívják mikroprocesszornak. A processzorok belső kialakítása típusonként eltérő, de vannak közös alapelvek. Az adatokat belső tárolókban, regiszterekben tartják. Ezek nagysága szabja meg, hogy mekkora adatot képes tárolni, ill. egy lépésben feldolgozni, ami a teljesítményt befolyásolja. Az legelső mikroprocesszor 4 bites regiszterekkel rendelkezett. Az első tömegesen elterjedt processzorok 8 bitesek voltak, ilyet használtak pl. a közkedvelt Commodore házi számítógépekben. Azóta a processzorok bithossza 16, 32 és 64 bitre nőtt. A processzor az adatokat és az utasításokat a memóriából hívja le, és ide írja ki az eredményeket. A memória eléréséhez címre van szükség, a memóriacím nagysága határozza meg a használható memória maximális méretét. A 8 bites CPU-k általában 64 KB, az első IBM PC 1 MB memóriát címezhetett meg. A processzor működési ütemét az órajel szabja meg. A személyi számítógépek által használt átlagos processzorok ma általában az 1-3 GHz-es órajeltartományban működnek.

Co-processzor (FPU):
Az általános célú processzor mellett társprocesszorokat (cooprocessor) is szoktak beépíteni. Ezek az á­ram­kö­rök a CPU közremûködése nélkül, azzal párhuzamosan hajtanak végre bizonyos mûveleteket, amíg az más feladatot lát el. Leggyakoribb típusaik a videó-megjelenítõ és matematikai társprocesszorok. Általában csak kevés, nagy számítási igényû (például tervezõ, képfeldolgozó stb.) programokban használják ki. Kevés, egy­sze­rû számolást igénylõ feladatok esetén nem lehet velük jelentõs sebességnövekedést elérni.