Jó a testnek jó a léleknek" lehetne a jelmondata az észak-alföldi termál- és gyógyfürdőknek, melyek többsége a Bocskai István kiváltságlevele nyomán létrejött Hajdúságban található. Szinte az egész megye egy 1000-1500 m mélyben elhelyezkedő forró vízmedencében "úszik", és ez a víz a szénhidrogén-kutatásoknak köszönhetően számos helyen a felszínre tör.

Az ország határain túl is híres Hajdúszoboszló "árnyékában" talán kevesek által ismert az egyik legdinamikusabban fejlődő gyógyfürdő Hajdúnánás.

A város a hét szabad hajdúváros egyikeként született a XVII. század kezdetén, és erre a korra utalnak rekonstruált erődfalai. Az egykori protestáns múltat idézi a református templom és az ellenreformáció sikerét hirdeti a katolikus istenháza. A kellemes fürdőzés vagy a gyógykúra szüneteiben érdemes besétálni a város főterére. Az elmúlt 150-200 évről tanúskodik a városháza és a volt járásbíróság épülete, illetve a könyvtár valamint a gimnázium.

 

Nevezetes a teret díszítő Kossuth-szobor is. A település múltjával a tájházban ismerkedhetünk meg. Ha meg szeretnénk tanulni a szalmafonás fogásait, akkor az Aranyszalma Alkotóházban Marika nénihez kell fordulnunk.
Ne "ragadjunk le" azonban csak Nánáson, hiszen a környék is kínál számos látnivalót. Mindössze hat kilométerre található a görög katolikus püspöki székhely, Hajdúdorog.

Székesegyháza egyházi jelentőségére, erődjének maradványa és a Hajdúk kútja a város múltjára emlékeztet. Ez utóbbival találkozhatunk a Helytörténeti és Néprajzi Kiállításon is. Alig harminc kilométerre délre Hajdúnánástól már a Hortobágy szélén, Balmazújvárosban vagyunk. Veres Péter városában a lakóházában berendezett emlékmúzeum ismertet meg az író és politikus élettörténetével, míg a települést a Semsey Andor Múzeum mutatja be. Mielőtt visszatérnénk a kellemesen meleg gyógyvízbe, nyissunk be a református templomba (hátha elcsípünk egy orgonahangversenyt), vagy nézzük meg Hubert Maurer oltárképét a katolikusoknál.