A Dráva mentén engedtünk szabadon 24 eurázsiai hódot. A Németországból érkezett hódcsaládokat hat helyszínen, a határfolyó magyar oldalán lévő mellékágaiban bocsátottuk útjukra a Duna-Dráva Nemzeti Parkban. Egy hódpár még nevet is kapott, mielőtt birtokba vette új otthonát. A 11 éve folyó hódtelepítés az OBI anyagi támogatásával valósul meg.

Az első sikeres emlős-visszatelepítő program hazánkban

A visszatelepítés célja, hogy az eurázsiai hód ismét része legyen a hazai, ártéri élővilágnak, ugyanis a 19. században több mint egy évszázadra eltűnt Magyarországról. A sikeres program indulása, azaz 1996 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Felső-, az Alsó- és a Közép-Tisza vidékén, Gemencen és most a Dráván talált otthonra immár 221 hód. A telepítés helyszínének kiválasztásánál a WWF és az illetékes nemzeti park szakemberi megvizsgálják, az állatok hol találnak majd elegendő táplálékot és megfelelően magas partfalat kotorék készítéséhez. Fontos szempont a vízmélység és a vízszintingadozás is, hiszen a hódvár bejáratának mindig a víz alatt kell maradnia.

Kiengedés előtt az állatokba egy apró chipet ültetnek, így a későbbiekben, ha elhullott példányt találnak vagy befognak egyet, azonosítható lesz, hogy a WWF telepítéséből származik-e, illetve pontosan hol és mikor engedték szabadon.

A WWF Magyarország a visszatelepített hódok mozgását szakértők bevonásával folyamatosan nyomon követi és az összegyűjtött adatokat értékeli. Jelenleg több mint 500 hód él hazánkban, de ez az egyedszám nemcsak a hazai telepítéseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a környező országokból több állat átvándorolt hozzánk. A hazai hódszaporulat is új területeket foglal el, a Dráva mellékfolyóján, a Murán is egyre nagyobb számban élnek Európa legnagyobb rágcsálói.

Obi és Amik nemcsak új otthont, hanem nevet is kaptak

Az idei telepítésen egy hódpár elengedése jelképes keresztelővel egybekötve zajlott. Reiter László, az OBI ügyvezető igazgatója az Obi nevet választotta az egyik hódnak, egyszerre utalva az áruházlánc névválasztásának eredetére, a francia „hobbi” szó kiejtés szerinti írására, illetve arra, hogy ez a rágcsáló – az OBI látogatóihoz hasonlóan - tudatosan alakítja környezetét. A Vízváron elengedett másik hódnak Pierre Guimond, Kanada magyarországi nagykövete pedig az Amik nevet adta, ami az egyik kanadai őslakos nyelvben hódot jelent és az 1976-os montreáli olimpia kabala állata volt.

Kétszáz éve még halnak gondolták

Szerencsés az a természetjáró, aki hódot lát, mivel elsősorban hajnalban és az esti órákban mozog. Jellegzetes rágásnyomaival már könnyebben találkozhatunk. Korábban vadászták prémjéért, pézsmájáért, húsáért, utóbbi böjt idején is fogyasztható volt, mivel tévesen halnak minősítették. Egykori jelenlétüket földrajzi nevek is őrzik, mint Hódos Tó, Nagy-hódos vagy Hódmezővásárhely.

Hódórák az OBI-ban

A hód-visszatelepítési program kizárólagos támogatója az OBI. A WWF és az OBI együttműködése sokrétű: a nemzetközi természetvédelmi szervezet hódokkal gazdagítja a hazai vízfolyások ártereinek élővilágát, kidolgozza egy nagytestű állat visszatelepítésének módszertanát, továbbá országos hódismereti órák keretében a hódok életmódjával és a természetben betöltött szerepével is megismerteti az általános iskolás diákokat.

A telepítések helyszínein információs táblák mutatják be a fajt és jelentőségét. Mától Vízváron, a vízitúrázók kikötőhelyénél is találkozhatunk ilyen táblával.

Mit kell tudni a hódról?

Az eurázsiai hód (Castor fiber) valaha egész földrészünk folyó menti ligeterdeit benépesítette, ám a kíméletlen vadászat és élőhelyeinek megfogyatkozása miatt Európa legnagyobb részéről kipusztult. Mindössze néhány kisebb, elszigetelt, egymástól távol eső állomány maradt fenn. Magyarországon a XIX. század közepén figyelték meg az utolsó példányokat, azután több mint egy évszázadra eltűnt hazánk faunájából.

A hód legfőbb jellegzetessége a hatalmas fák kidöntésére is alkalmas narancssárga metszőfoga. Másik egyedülálló különlegessége lapos, pikkelyes farka, melyet úszáskor kormánylapátként használ, illetve ha megtámadják, ellenségei elriasztása céljából nagyokat csap vele a vízre. A szárazföldön esetlenül mozog, a vizet csak rövid időre és kis távolságra hagyja el. Éjszakai állat, így ritkán kerül szem elé, jelenlétéről főleg nyomai árulkodnak.

A hód környezetét kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon a ragadozók elől. A gátépítés főként az eurázsiai hód észak-amerikai rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hód ritkán épít várat, általában a magas partfalba üregeket ás, és azokat használja lakhelyül. A kotorék vagy hódvár bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény egy, esetleg két kölyköt hoz világra, melyek két évig a családban maradnak.

A hód rágcsáló, a nyári hónapokban elsősorban lágyszárú növényeket fogyaszt, így semmi alapja sincs annak a hiedelemnek, hogy pusztítja a halállományt. Télire víz alatti készleteket gyűjt kotoréka bejáratánál.

 http://www.wwf.hu/index.php?p=hirek&sub=sajto&ev=2007&id=108