Fenntartható Fejl?dés: a XXI. század globális kihívása -
A Nemzeti Fenntartható Fejl?dési Stratégiából adódó további teend?k

Az Országgy?lés Környezetvédelmi Bizottsága,
az MTA Elnökségi Környezettudományi Bizottsága,
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
az Országos Környezetvédelmi Tanács és
a Magyar Természetvéd?k Szövetsége

a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával
környezetpolitikai fórumot szervez.

Id?pont: 2007. november 15-én (csütörtök), 10 órától
Helyszín: Parlament, Fels?házi Terem (Budapest V.

Természetvédelemi õrök razziáztak péntek délután a Szemlõ-hegyi-barlangnál, ahol március óta tart egy engedély nélküli építkezés. A földmunkák közben beszakították a barlang egyik bejáratát is, de a lyukat a tulajdonos egyszerûen visszabetonozta. A szakemberek attól tartanak, hogy a gyógybarlang klímája végleg tönkremehet.
//document.write(banner_script(330,247));

Természetvédelmi õrök próbáltak bejutni arra a telekre, ahol az engedély nélküli építkezést elkezdték.

Kiss Pál, az európai uniós támogatású környezetvédelmi projekteket koordináló intézmény igazgatója az aláírás alkalmából Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta: a két szervezet eddig is ápolta a szakmai kapcsolatokat, most a felek ezek elmélyítése mellett kötelezték el magukat.

A cégek azt szeretnék elérni, hogy - akárcsak a nyugatabbra fekvõ országokban - bizonyos pénzösszeggel támogassák azokat a családokat, akik visszatérnek az eldobható pelenkáról a moshatóra, és ezzel csökkentik a háztartási hulladék mennyiségét.
Ausztriában minden újszülött családja 50 és 100 euró közötti támogatást kap, amennyiben egy bizonyos összeg felett vásárol mosható pelenkanadrágokat, Finnországban pedig minden újszülött kap egy pelenka próbacsomagot, ezzel ösztönözve a textilpelenkák használatát - mondta el Csurgó Rita, a Popolin termékcsalád magyarországi forgalmazó cégének vezetõje.

A Dráva mentén engedtünk szabadon 24 eurázsiai hódot. A Németországból érkezett hódcsaládokat hat helyszínen, a határfolyó magyar oldalán lévõ mellékágaiban bocsátottuk útjukra a Duna-Dráva Nemzeti Parkban. Egy hódpár még nevet is kapott, mielõtt birtokba vette új otthonát. A 11 éve folyó hódtelepítés az OBI anyagi támogatásával valósul meg.

Az elsõ sikeres emlõs-visszatelepítõ program hazánkban

A visszatelepítés célja, hogy az eurázsiai hód ismét része legyen a hazai, ártéri élõvilágnak, ugyanis a 19.

A Vértesbe, Szép Ilonka erdejébe hívunk, ahol az elsõ államilag is elismert Natúr Parkot kijelölték.  Négy-öt órás kellemes gyaloglás vár az õszi erdõben. Ne féljünk a ködös novembertõl, vágjunk bele egy természetismereti túrába! Túránk során a vadászat és vadgazdálkodás kapcsolatát tanulmányozzuk.  Vadcsapásokat, vadetetõket, ?szórókat?, vadászházat is felkeresünk. Még Mátyás király is sokat vadászott a Vértesben. ? Vértes belsejében nyugszik a vad hûs forrás tövében.? írta Vörösmarthy Mihály, Szép Ilonka címû versében.

Az Európai Parlament képvisel?i ugyan sikeresen elfogadták az új vegyi anyag szabályozás, a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) kompromisszumos tervezetét, azonban az, jelenlegi formájában ? a környezetvédelmi civil szervezetek, a Leveg? Munkacsoport, a Magyar Természetvéd?k Szövetsége és a WWF Magyarország szerint ? er?sen kétséges, hogy el tudja-e érni eredeti célját, az emberi egészség és a környezet magas szint? védelmét.

Budapest, 2007. október 24. A Magyar Természetvéd?k Szövetsége 63 zöld szervezet támogatásával tanulmányt küldött a környezetvédelmi miniszternek, amelyben sürgeti, hogy a kormány olyan éghajlatvédelmi stratégiát fogadjon el, amely radikálisan átformálja a ma érvényben lév? környezetkárosító szakpolitikákat.

A Magyar Természetvéd?k Szövetsége 16 oldalas tanulmányt küldött Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter részére a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia ügyében.

A világon mindenütt - így Magyarországon is - a természeti területek kiemelt oltalma védetté nyilvánítással jön létre.

  Az elsõ területi védetté nyilvánításra Magyarországon 1939-ben került sor, ekkor mondta ki a földmívelésügyi miniszter az Országos Természetvédelmi Tanács javaslatára a Debreceni Nagyerdõ egy részének védetté nyilvánítását.

  Az elsõ védetté nyilvánítást lendületes ütemben követte a többi, és ez a háború alatt sem szünetelt, így a II.

Természetvédelmi õr (angol nyelven ranger) Magyarországon jogszabályi alapon több mint 30 éve létezik, jogállása, feladatai, jogosultságai és kötelezettségei azonban az utóbbi évtizedben jelentõsen megváltoztak. A természetvédelmi õr 1993 óta köztisztviselõ, jogosultságait és kötelességeit pedig az 1997. évi CLIX törvény II. fejezete jelentõsen kibõvítette. A feladatellátásuk részletes szabályait miniszteri rendeletként 2000-ben kiadott Szolgálati Szabályzat állapítja meg.

Bátaapáti és a kistérség környez? települései látványos fejl?désen mennek keresztül az elmúlt években. A váratlan fellendülés egyetlen szépséghibája, hogy a források egy olyan döntés eredményeként érkeznek a térségbe mely legalábbis nem ellenzi a paksi atomer?m? úgynevezett kis és közepes aktivitású hulladékainak itteni elhelyezését.

A közelmúlt eseményei:

Az els? kísérlet mely a hulladék Baranya-megyei Ófalu melletti elhelyezését szorgalmazta megfeneklett az ott él?, környezetére igényes, egységes akarattal fellép? lakosság ellenállásán.

Ha megvizsgáljuk Magyarország területének felosztását, hasznosítását, az alábbi értékeket találjuk:

Erdeink döntõ többsége is termelési funkciót lát el. Az erdõket alkotó faállománynak csak 55 %-a õshonos (tölgy, bükk, gyertyán). Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyõ és nemes nyár területe bõvült (gyorsabb növekedésük és véghasználatuk miatt).

A védett területek nagyságuk, jelentõségük és jogi besorolásuk alapján lehetnek: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek.

1. Nemzeti parkok: nagy kiterjedésû, nemzetközi paramétereknek is megfelelõ, a "külföld" számára is fontos, több értékû (földtani-, víztani-, növénytani-, tájképi-, kultúrtörténeti értékû) területek, melyeket a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés egyaránt hasznosít.

Hortobágyi Nemzeti Park

Hazánk elsõ nemzeti parkja.

A környezet- és természetvédelem - mint azt az elõzõekbõl is láthattuk - a bioszféra létének, s így az emberi létnek is függvénye, feltétele, mert a természeti törvények miránk is vonatkoznak. Ezért tekintettük át az eddigieket, és ezért is kell megismernünk a természet- és környezetvédelem néhány alapelvét

A környezetvédelem fogalma

A környezetvédelem az ember által okozott, vagy okozandó (megelõzni mindig olcsóbb!) kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.

Ez az új fogalom szorosabb értelemben azt jelenti, hogy az emberi tevékenység következtében olyan tájidegen növény- és állatfajok kerülnek be a természetes állapotú életközösségeinkbe, melyek azok szerkezetét képesek átalakítani, sõt még az emberre is veszélyesek lehetnek. Ezek preparátumaival külön vitrinben találkozhatunk.

Az akác rendkívül agresszív fa, tudniillik képes az õshonos növényvilágot és állatvilágot 90%-ban kiszorítani arról az élõhelyrõl, ahol egyszer gyökeret eresztett.

Az emberiség története a földtörténetben csupán egy pillanat. E villanásnyi idõ alatt teljesen belaktuk a Földet, s ma már szinte az egész földgolyót átalakítottuk. Úgy teszünk, mintha a természet tõlünk függetlenül létezne, amelyet legyõzni, hasznosítani kell. Vakon hisszük, hogy a világ olyan óriási, hogy hulladékainkat, mérgezõ anyagainkat elbírja, s azok nem hatnak vissza ránk. E tévedésekbe könnyen belepusztulhat az emberiség. Látnunk kell: nem szabad beavatkozni azokba a folyamatokba, amelyeken a földi élet alapul

Nagy ellentétet fedezhetünk fel kiállításunk eddigi színes, változatos világa és az emberi tevékenység okozta környezeti problémákat bemutató terem anyaga között.Akármerre tekintünk, fekete-fehér komor fotók néznek vissza ránk, tudatosítva bennünk cselekedeteink súlyos hatását.

A másfél évszázad alatt megjelent tartalmi irányítást tartalmazó szakirodalom, illetve a tartalmi munkát irányító dokumentumok között lapozgatva tényként állapíthatjuk meg, hogy elõdeink nevelési értékeiben olyan tézisek kaptak kiemelt szerepet, melyek idõtállóak, alapvetõ értékeket hordoznak, több éves (sõt évtizedes) stabilitásukkal biztosították az óvodai nevelés tartalmi tendenciáinak felfelé ívelõ fejlõdését.

?Van egy evangélikus tábor, ahol odafigyelünk egy törött szárnyú gólyára, ahol lebilincsel? beszámolót hallgathatunk a farkasok megfigyelésér?l, ahol együtt sírunk a mérgezett Tiszáért; összeállítjuk ökológiai lábnyomunkat, és elcsodálkozunk azon, hogy mennyi felesleges energiát használunk. Van egy tábor, ahol megismerjük hazánk nemzeti parkjait, túrázunk barlangban és hegyeken, fürd?zünk tavakban és strandokon. Egy tábor, ahol az áhítatok oltára egy hegy vagy egy erd? vagy éppen a Hortobágy horizontja.