A jelenlegi uniós pénzügyi időszakban csaknem 38 milliárd forint használható fel hazánkban a természet- és környezetvédelmi célok megvalósítására. Az Európai Bizottságtól közvetlenül pályázható LIFE-forráshoz Magyarország 2018-tól biztosít hazai költségvetési forrásból önerő-támogatási keretet. A hagyományos pályázatok vonatkozásában ez évi 400 millió forintot tesz ki, így 2024-ig összesen 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A természetvédelmi LIFE-projektek elsősorban élőhely-rekonstrukciós és fajmegőrzési programokat foglalnak magukban.

Nagyításhoz kattintson a képre

A tej a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek (emlőinek) időszakosan kiválasztott váladéka, ami az utód(ok) táplálására szolgál a születés utáni időszakban. A szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, ló és teve teje emberi fogyasztásra alkalmas. A tej hőkezelés nélkül, ún. nyerstejként (folyadék formájában) is fogyasztható, de hőkezelve, vagy hőkezelés nélkül számos tejtermék alapanyaga, mint pl. savanyú tejtermékek (joghurt, tejföl, kefir, probiotikus termékek), sajtfélék (túrófélék, oltós alvasztású sajtok, mint pl.

Globális léptékben tekintve, a növényi olajok iránti élelmezési célú igény tartósan fog emelkedni az előttünk álló években is. A növekvő, javuló fizetőképességű népesség, a városiasodás és az élelmiszerpiacok fejlődése mind-mind ebbe az irányba mutat. Ugyanezen okok miatt az állattenyésztés fehérjeigénye is bővül. A harmadik erős piaci felhasználási irány, a biodízel-szektor is tovább fog növekedni, de ennek üteme lassulni fog a következő években.

A nagy érdeklődésre és sikerre való tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága folytatja a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás területén működők szakmai ismereteinek bővítését. Az eddig megrendezett eseményeknek megfelelően a köztestület célja továbbra is a lényeges elméleti alapokon túl a lehető legtöbb gyakorlati ismeret átadása az adott termékkel vagy termékkörrel kapcsolatban. Az idei tematikák összeállításánál a NAK arra is törekedett, hogy a tagi igényekhez igazodva további szükséges és hasznos tartalommal bővítse a programjait.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatás (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazás is rendelkezésre áll.

Nagyításhoz kattintson a képre

A magyar sonka régi tradíciókra épül. Ezek a gondos sózás, pácolás és persze a füstölés. A sertés combjának ilyen módon történő tartósítása a magyar parasztság évszázados gyökerekre épülő tradíciója. Legelterjedtebb felhasználása természetesen a húsvéti főtt sonka, mely nagy odafigyelés és gondos elkészítés esetében finom, szaftos sonkát nyújt a tojás mellé, de nyersen is fogyasztják és egyéb ételek ízesítésére (pl.:sonkás tészta, káposzta, bab stb.) is felhasználják.

Az általános emberi pusztítással együtt a fecskék is kivesznek a környezetünkből: nem kizárt például, hogy jövőre akár teljesen eltűnhet a fecske Magyarországról. A fecske az egyik leghasznosabb madár, miután kizárólag repülő rovarokkal táplálkozik. Naponta akár 800 darab, szezononként több tonnányi rovart képes levadászni. A fecskék száma az utóbbi bő évtizedben a felére csökkent, már az évi 150-200 ezret sem éri el.

Ismerje meg az Agrárium Klub tevékenységét.

A busójárás látványosabb programjai - például a busóavatás, a máglyagyújtás, a dunai átkelés - az idén is megrendezésre kerülnek Mohácson, a részvevők köszöntik a közelgő tavaszt. Minden eddiginél több, 1600 maskarás űzi el a telet az idei busójáráson, amely február 28-án veszi kezdetét. A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.

A tél komoly megpróbáltatást jelent minden állat számára. A téli táplálékhiányt sok állat - például pelék, sünök, denevérek - próbálja átvészelni úgy, hogy téli álmot alszik. A téli álom egyes állatfajoknak - mint például a rovaroknak, a kétéltűeknek, a hüllőknek és egyes emlősöknek - a mérsékelt és a hideg égövön a téli hónapokban kialakuló nyugalmi állapota, amely azonban eltér a normális alvástól. A téli álomba szenderedett állatok mintegy letargikus állapotba kerülnek, hónapokig nem táplálkoznak, és az őszi időszak alatt szervezetük által felhalmozott tartalék energia (zsír) lebontásából biztosítják fennmaradásukat.