"Van, aki mellett nem tudsz elmenni. Képtelenség. Meglátod, és egyszerűen érzed, hogy köze van hozzád. Nem tudod a hogyant, csak érzed: azt, hogy a tiéd, hogy hozzád tartozik, bele az életedbe. Nem kell keresni a pillanatokat, jönnek azok maguktól. Beszáguldanak az életünkbe és szebbé teszik azt. Értük élünk, azokért a percekért, amikor valami megmozdul. Olyankor minden más. Nem csak elhiszed, hogy vannak csodák, hanem be is bizonyosodik, hogy léteznek. Amikor a Véletlen egyetlen pillanatban találkozik a Sorssal képes teljesen megváltoztatni és felülírni az életedet.

Te mit tennél?

Mi emberek, azért élünk itt a földön, hogy tanuljuk meg, hogyan kell szeretni. Mikor látta Isten, hogy nehézségünk akadt, elküldte egyetlen Fiát, Jézust, hogy tanúságot tegyen az igaz Szeretetről. De az emberek továbbra is csak a szemmel látható és fogható dolgoknak hittek, hisznek. A szemmel nem látható dolgokról sem régen, sem pedig most nem akarnak tudomást venni. Közben a gonosz csak tombol. Az embereket csábítja állandóan, hogy ne ismerjék meg Isten szeretetét.

Növekedés: Mélyülni az imában
Az ima fontossága

Az ima a lélek lélegzete. Az ima az a lelki köldökzsinór, mely Istenből táplálékot és oxigént közvetít felénk. Aranyszájú Szent János, az V. századi egyházatya így ír az imáról:
“A partra vetett hal nem tud élni. Hamarosan elpusztul. Hasonlóan az ember sem élhet ima nélkül, fokozatosan közömbössé válik, majd meghal. Biztosak lehetünk abban, hogy az imátlanság és a lélek életének pusztulása - azaz Isten kegyelmének elvesztése - egy és ugyanaz”.

Jeruzsálem, óh Fiú, virággal fogadott,
A Szelíd Bárány mégis elárultatott.
Az olajfák között magára maradt,
Ö imádkozott, a tanítvány aludt ezidő alatt.
Jézus bűneink miatt már ekkor szenvedett,
Óh Anya, hét tőr járja át majd szívedet!

A katonák Jézust megkötözték,
A főpap udvarába elvezették.
Halálra őt zsidók nem ítélhetik,
De Pilátus ezt megteheti!
Jézus, bűneink miatt szenvedett,
Óh Anya, hét tőr járja át a szívedet!

Korbáccsal sújt reá a bőszült katona,
Ezernyi seb lepi el Jézus hátadat!

Az Apollo–11 volt az első holdraszálló expedíció az Apollo-program keretében. Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek a Hold felszínén.
Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt rá, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az
 Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre.

A tartalék személyzet:

James Lovell, parancsnok

William Anders, a parancsnoki modul pilótája

Fred Haise, a leszálló modul pilótája

Armstrong, Collins és Aldrin 1969.

JÖJJ EL, SZENTLÉLEK!

Fájó emberszívbe,

mint gyógyító balzsam,

lázongó lélekbe,

mint hódító dallam,

zokogó sírásra,

mint öröm harangja,

életnek, tavasznak

hívogató  hangja:

Jöjj el, Szentlélek!

Gyenge női szívbe,

mint az erő lángja,

kereső lélekbe,

mint lobogó fáklya,

kedvesség és jóság

langyos fuvalmával,

a szelíd Megváltó

gyöngéd uralmával:

Jöjj el, Szentlélek!

Kis gyermeki szívbe,

mint a csengő ének,

ártatlan lélekbe,

mint a vidám élet,

ezüstkacagással,

angyalseregekkel,

atyai mosollyal,

igaz szeretettel

Jöjj el, Szentlélek!

PÜNKÖSDVÁRÁS

Istennek Lelke szertejár,

az új pünkösd itt van közel.

A kis sereg epedve vár,

Szentlélek Isten, ó, jövel!

Mint lágy szellő, folyvást fuvallsz,

kérő szavad mindegyre hív,

s megnyílik, merre áthaladsz,

sok, üdvre vágyó, szomjas szív.

De hány szív van, mely még setét,

a télnek álma ráborul,

nem érzi tavasz kezdetét,

pedig fölötte átvonul.

Jöjj, Lélek! Lobbanj égi tűz!

Jöjj zúgó szélnek szárnyain,

álmot, közönyt, halált elűzz,

szívünk előtted tárva, ím.