Antal Nimród nevét már nem csak mi írjuk helyesen, de az amerikai újságírók is, akik az Elhagyott szoba (Vacancy) című hollywoodi stúdiófilmje óta megtanulták az ékezetet. Az április 20-án bemutatott horror - Kate Beckinsale és Luke Wilson főszereplésével - ugyan nem robbantott kasszát, de az árát (kb. 20 millió dollárt) már visszahozta, és a kritika is elismerően veregette vállon - volt, aki Antalt még őstehetségnek is nevezte.

Antal ezzel tagja lett annak a háromtagú klubnak, mely a hollywood-i stúdiófilmek magyar rendezőit tömöríti - Csupó Gábor és Koltai Lajos mellett. A rendező természetesen nagyon elfoglalt volt a filmje premierjét követő hetekben, de mostanra szakított egy kis időt arra, hogy e-mailben válaszoljon a Filmklub néhány kérdésére.

- Mi jelentette számodra a legnagyobb élményt az Elhagyott szobá-val kapcsolatban?

- Nagy élmény volt bemenni dolgozni naponta. Maga a stúdió múltja érezhető, ahogy átlép az ember a kapukon. Abban a műteremben dolgoztunk, ahol az Óz, a nagy varázsló-t forgatták 60 valahány évvel ezelőtt. Egyszerűen az, hogy ott lehetek, már önmagában nagy élmény.

- Milyen tapasztalat volt stúdiófilmet forgatni?

- Rémtörténeteket lehet hallani a stúdiórendszerről, nekem azonban nagyon kellemes élmény volt, és rengeteget tanultam belőle. A forgatókönyvet nem én írtam, ezért a kreatív munkát már az elejétől másképpen kellett megközelítenem. Egy csomó dolog adott volt - köztük olyan is, ami nem annyira tetszett -, de igyekeztem a legjobbat kihozni belőle.

- Milyen visszajelzések érkeztek hozzád a munkáddal kapcsolatban?

- A horror-thriller zsánernek megvannak a maga rajongói. Ugyanúgy, ahogy hozzám a musical zsánere nem áll közel, biztos lesznek olyanok, akik nem kedvelik majd az Elhagyott szobá-t. Szerencsére eddig jók a visszajelzések. Már beszélünk a stúdióval a következő filmről.

- MiIyen kilátásaid nyílhatnak ezután?

- Mindenképp szeretnék tovább dolgozni. Ha itt sikerül még egy pár filmet elkészíteni, az jó lenne. Szeretnék hazatérni Magyarországra, és ott is folytatni a munkáimat. Azért kreatív szempontból még mindig a legtisztább filmkészítés, amiben részt vettem, otthon volt.

- Mi történik veled ezekben a napokban, és milyen állapotban éled át az egészet?

- Sokat biciklizem és hálás vagyok az életnek, hogy ennyi sok ajándékot kaptam. Gyakran álmodozom a Traubi szódáról, és hiányoznak a barátaim.

[origo] filmklub