Szép álmokat!

Valahol, távol a való világon,

Messzi túl a Képzelet-Határon,

Van egy egészen piciny ország.

Az a hely, ahol az álmokat írják.

A szép álmokat szákokba varrják,

S aztán kis manók mind széjjelhordják.

Viszik a világ minden részére,

S belehintik az élők szemébe.

Egy álommanó hozzád is elért.

Leteszi zsákját, bedugja kezét

És belemarkol a tündérporba,

Hogy a csillámot szemedbe szórja.

Csipetnyi manó, vajon hol lehet

Mi a fontos........?

Nem az a perc fontos melyért minden percben élsz,
Nem az a fontos, mit minden percben remélsz.
Az a fontos, hogy szeress élni,
s ha kell merj remélni.

Hiszen minden percet csak egyszer élsz meg,
minden csodát, minden szépet.
S ezek a dolgok, ha csak egy perc értelmet nyernek,
már volt értelme az életnek.

Fésűs Éva: Őszi dúdoló


Mit siratsz te kismadár?
Elrepült a drága nyár.

Búzaszem nem terem,
Köd szitál a földeken.

Tarka lepke merre jársz?
Véget ért a lenge tánc.

Itt az ősz, csendes ősz,
lopva lép a fürge őz.

Béka mondja: kutykurutty!
Kis porontyom, menj,aludj!

Jó gyerek nem brekeg,
Téli álom lepte meg!

 Várnai Zseni: Síró szemek..

Én sokat nézek a síró szemekbe
S éjente magam is sírok sokat
És messze, zord sötét tájak felől
Magamba szívom a bánatokat.

Mi messze jajlik vérző távolokban,
Mind megtalál és mind olyan enyém,
Hogy arcomat sápadtra komorítja
S ifjú szememből is elfogy a fény.

Pedig Te, Kedves, itt vagy és szeretlek,
Virággal kén' övezni homlokom,
De ajkamon, lásd, könnybe fúl az ének,
Ciprus vagyok én minden sírokon.

Tán elveszítlek így, hisz vannak vígak,
Feléd hajlók és könnyen nevetők,
Én nem tudok, mert hallom, akik sírnak,
És egyre telnek, mind a temetők.

Wass Albert : Rózsaszirmok

Leszállt az alkony , s egy lenge szellő
Tündér rózsát hintett az égre,
Fülembe suttogott egy bús mesét,
S tova libbent a messzeségbe...
Egyszer , régen , mikor még volt öröm,
Egy tündér élt nyíló rózsák között,
Alatta vígan csillogott a tó
S a zord szikla bíborba öltözöttt...
Ha jött az est , ott dalolt a szellő,
A bércen harsogott a vad patak,
S a szellő halk suttogása mellett
Táncolt a köd , s ezüst holdsugarak...
Hanem egyszer , zúgó fergetegben
A Szélkirály orkán csapata jött,
És elragadva a tündérleányt
Eltünt a sötét fellegek mögött...

 Minden kedves idelátogatónak, vidám hetet kívánok!