Wass Albert : Rózsaszirmok

Leszállt az alkony , s egy lenge szellő
Tündér rózsát hintett az égre,
Fülembe suttogott egy bús mesét,
S tova libbent a messzeségbe...
Egyszer , régen , mikor még volt öröm,
Egy tündér élt nyíló rózsák között,
Alatta vígan csillogott a tó
S a zord szikla bíborba öltözöttt...
Ha jött az est , ott dalolt a szellő,
A bércen harsogott a vad patak,
S a szellő halk suttogása mellett
Táncolt a köd , s ezüst holdsugarak...
Hanem egyszer , zúgó fergetegben
A Szélkirály orkán csapata jött,
És elragadva a tündérleányt
Eltünt a sötét fellegek mögött...

HALOTTAK NAPJÁN
Ady Endre

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

Halottak napja 

A Halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a Pünkösd előtti szombaton.

Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.

Először olvasd el!

Az egered állítsd a képernyő közepére, kattins, majd a Hong Kong kép legmagasabb épületének csúcsára, ott 6 óra 10-et fogsz látni
Lassan húzd lefele az egeret
a képen beesteledik
kigyúlnak a fények
19:40-kor éjszaka van
A számítástechnika sikere!

http://61226.com/share/hk.swf

A kínaiak mindent hamisítanak, a tojást is!

A hamis sportcipőkön, műszaki berendezéseken, sőt gyógyszerek hallatán talán már senki kapja fel a fejét, főleg ha kínai termékről van szó. De hogy már tojásból is az eredetihez megtévesztésig hasonlót tudjanak előállítani, az azért már tényleg félelmetes!
 

Nemrégiben tartottak razziát Dél-Kína legjelentősebb kereskedelmi-idegenforgalmi városában, a tízmilliós Guangzhouban (Kanton), melynek során jelentős mennyiségű hamis tojást talált a hatóság.

Szép álmokat!

Valahol, távol a való világon,

Messzi túl a Képzelet-Határon,

Van egy egészen piciny ország.

Az a hely, ahol az álmokat írják.

A szép álmokat szákokba varrják,

S aztán kis manók mind széjjelhordják.

Viszik a világ minden részére,

S belehintik az élők szemébe.

Egy álommanó hozzád is elért.

Leteszi zsákját, bedugja kezét

És belemarkol a tündérporba,

Hogy a csillámot szemedbe szórja.

Csipetnyi manó, vajon hol lehet

Mi a fontos........?

Nem az a perc fontos melyért minden percben élsz,
Nem az a fontos, mit minden percben remélsz.
Az a fontos, hogy szeress élni,
s ha kell merj remélni.

Hiszen minden percet csak egyszer élsz meg,
minden csodát, minden szépet.
S ezek a dolgok, ha csak egy perc értelmet nyernek,
már volt értelme az életnek.

Fésűs Éva: Őszi dúdoló


Mit siratsz te kismadár?
Elrepült a drága nyár.

Búzaszem nem terem,
Köd szitál a földeken.

Tarka lepke merre jársz?
Véget ért a lenge tánc.

Itt az ősz, csendes ősz,
lopva lép a fürge őz.

Béka mondja: kutykurutty!
Kis porontyom, menj,aludj!

Jó gyerek nem brekeg,
Téli álom lepte meg!

 Várnai Zseni: Síró szemek..

Én sokat nézek a síró szemekbe
S éjente magam is sírok sokat
És messze, zord sötét tájak felől
Magamba szívom a bánatokat.

Mi messze jajlik vérző távolokban,
Mind megtalál és mind olyan enyém,
Hogy arcomat sápadtra komorítja
S ifjú szememből is elfogy a fény.

Pedig Te, Kedves, itt vagy és szeretlek,
Virággal kén' övezni homlokom,
De ajkamon, lásd, könnybe fúl az ének,
Ciprus vagyok én minden sírokon.

Tán elveszítlek így, hisz vannak vígak,
Feléd hajlók és könnyen nevetők,
Én nem tudok, mert hallom, akik sírnak,
És egyre telnek, mind a temetők.

Wass Albert : Rózsaszirmok

Leszállt az alkony , s egy lenge szellő
Tündér rózsát hintett az égre,
Fülembe suttogott egy bús mesét,
S tova libbent a messzeségbe...
Egyszer , régen , mikor még volt öröm,
Egy tündér élt nyíló rózsák között,
Alatta vígan csillogott a tó
S a zord szikla bíborba öltözöttt...
Ha jött az est , ott dalolt a szellő,
A bércen harsogott a vad patak,
S a szellő halk suttogása mellett
Táncolt a köd , s ezüst holdsugarak...
Hanem egyszer , zúgó fergetegben
A Szélkirály orkán csapata jött,
És elragadva a tündérleányt
Eltünt a sötét fellegek mögött...