Mitől vagyok magyar?

Tényleg, mondjátok meg, mitől vagyok magyar?

A kérdésre válaszolni nem mindenki akar,

s ha akar is, nem tud, nem biztos, hogy képes,

de a bizonytalanság, - ki is mondom: rémes!

Talán attól is, hogy magyarul beszélek,

magyarul álmodik  rég bennem a lélek,

atyámfiaihoz, hogy magyarul szólok,

megértem magyarul, ha szónokol szónok.

Ha magyarul hangzik, megértem a mesét,

Árgyilus királyfi szelíd szerelmesét,

égig-érő fáról szedem a gyümölcsöt,

el tudom dalolni a koporsót, bölcsőt.

Hihetetlenül elharapózott a poltikai közéletben az Orbán-fóbia. A polgári kormány és miniszterelnöke felelős az úgymond tömeges gyermekétkezésért, az általános nincstelenségért, az éledező "fasizmusért, antiszemitizmusért," Magyarország nyugati negatív értékeléséért.

Nos, nézzük a tényeket: A polgári erők győzelme, az új kormány és Orbán Viktor 2010-ben olyan állapotú ország vezetését vállalta, amely a gazdasági és erkölcsi csőd szélén állt.

A Felvidéki magyarság holokausztja

Kecskés László Társaság

Nemes Andrásné:

„…..Hármas tragédiát írtam, teljesen laikusként, csak az emlékezések alapján: a szülõföldrõl Magyarországra kitelepítettek, a kényszermunkára deportáltak, és a magukat, családjukat kényszerbõl szlováknak vallók tragédiáját. Hármas erõszakot követtek el ellenük, csak azért, mert magyarok voltak…..”

„…..Évrõl-évre egyre többen és egységesen valljuk meg, nem maradhat büntetlen ami történt a 20.

A magyar nyelv az emberi elme csúcsterméke!

Íme, egy levél csupa H-val!

Helgám!

Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heine honában,

Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hans

Herbertet.

Hetedikén hétfőn hárman Hédivel, Hugóval (holland házaspár) Hágából,

Helsinkibe hajóztunk.

Hédi horgolt,hímzett.

Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon.

Hajósaink hevenyészett hálóval, horoggal hitvány heringet halásztak.

Ősszel születtem.

Titkos, ragyogó színekkel születtem

Ezüstködös, hűvös hajnalon;

Szikrázó párák lebegtek felettem,

S bűvös mosoly égett az ajkamon.

Dús terhével ékes Ősz hajolt fölém:

Szívemben termő lett ezer virág…

Így szunnyadoztam jó anyám ölén.

Színt lopott szívembe az őszi világ.

Rétek ökörnyálát, erdők bíborát,

Csiklandós szeleknek illatos hevét,

Távoli hegyeknek ezüst hímporát,

Csilingelő szőlő aranyos levét.

Az ősz tündére

Az ősz tündére bekopog,

festi a lombot, kukoricát,

készül szüretre a tőkék között –

lassan változik a világ.

Az ősz tündére színeket hoz,

simítja megőszült fejem.

Ez nekem kedvenc évszakom,

az ősz, az kedves énnekem.

Az ősz tündére csillapít is,

lázas lázadás elcsitul,

mert borzas és dúlt lelkeinkre

 az őszi napfény rásimul.

Üzen az ősz: soha ne csüggedj,

tél jön ugyan, de tavasz

szunnyad az idő bölcsejében,

újjászületni, ez vigasz!