Kis türelmet...
Kovács Barbara: Vers a lepkéről
Nyitott tenyeremre,
Rászállott egy lepke.
Szárnyait próbálja:
Repülhet-e messze?
Kertem virágai
Tarkán illatoznak.
Nem gondolnak arra,
Jön-e vihar holnap?
Ujjaim behajtom
Belül van a lepke,
Érzem, ahogy teste
Vergődik kezembe.
Ha tudná, nem bántom,
Talán nem is félne,
Boldogan maradna
Kezem melegébe.
Kinyújtom ujjaim,
Nézem, ahogy elszáll,
Virágszirmok között,
Új otthonra talál.
Bár tudnék repülni,
Úgy, mint ez a lepke,
Örömmel megbújnék
Védő tenyeredbe.
forrás: mozaik.bloglap.hu
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!