Könnyes, bánatos, bús szemem,
Uram, ma Hozzád emelem.

Te vagy egyedüli remény.
Veled az élet sem kemény,

az élet, amely lázadó,
akárcsak ez a földgolyó,

akárcsak az emberi szív,
amely eléggé sose hív

igédhez, s gyarló ügyeit
fölé helyezi, s hogy a hit

mindennél a legfontosabb,
arra sokszor semmit sem ad…

…Uram, látod a szívemet,
megérted könnyes szememet.

Tisztíts, tisztíts! A salakok
hulljanak le! Az alakod

bevésődjön szívem falán;
s a hosszú, kínos Golgotán

ne állítson meg a tövis,
semmilyen kő, mégha tör is:

mert hosszú, de szent az az út,
amíg a lélek Hozzád jut.

Kárász Izabella