Kis türelmet...
Kis türelmet...
| Benedek Elek: Esti imádság Az áldott Nap pihenni tére, Álom borult ragyogó szép szemére. Közeleg az Éj, sötét szárnyát kibontva, Fáradt testem vágyik nyugalomra. Közeleg az éj, s szárnyán az édes álom Ereszkedik le rám aranyos szálon. Már érzem, hogy szemem lecsukódik, Kezem szép lassan összekulcsolódik. Uram, ki látsz a szívek rejtekébe, Ím leborulok szent színed elébe: Ha vétettem szóval, cselekedettel, Tetézd' jóságod, vétkemet feledd el! Gyermek vagyok még, ne ítélj keményen, Ha néha tán a rosszat jónak vélem. S ha jó helyett rosszat cselekszem néha, Nézz a szívembe, s lásd: jó a szándéka. Száll, száll felém a csendes, édes álom, Ereszkedik le rám aranyos szálon, Egy pillanat s álomba szenderedtem... Óh, jó Atyám, őrködjél én felettem! |
||
|
|
||
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!