Aranyosi Ervin: Ha gyermeket ölelsz… Ha gyermeket ölelsz, kuporodj le hozzá,
guggolj le, hajolj le, légy egy magas vele!
Tedd a pillanatot, így csodálatossá,
szíved szeretetét csepegtesd bele! Vagy, ha jobbnak látod, emeld fel magadhoz,
mutasd: – könnyű szállni, ha a vágy repít!
Lelkesebb az élet, ha közel ér a naphoz,
a lélek a fényből új erőt merít! Öleld apró testét, érintsd meg a lelkét,
hadd tudja: – a világ örömteli hely!
Hadd lásson virágot, könnyű szárnyú lepkét,
s ne korlátozd lényét, csak hagyd és figyelj! Figyeld, ahogy lelke megnyílik, elárad,
magával ragadja száz apró csoda.
Lelkesedni lelke, soha el nem fárad,
s csillagokba vágyna, eljutni oda! Hagyd csak kiáradni, s engedd visszatérni,
érezze, az élet örök lüktetés!
Hadd tudja, a létben nincsen mitől félni,
s ha visszatér hozzád, várja ölelés!

Aranyosi Ervin © 2015-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva