Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorútkészíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.^[2]

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyávaldíszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.^[2]A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet IstenJézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben akatolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: