Urunk, Jézus Krisztus! Hisszük, hogy  a megszentelt kenyér, a te  testeddé
   átváltoztatott kenyér, a te valóságos jelenléted ebben a kenyérben teszi a
   templomot otthonunkká és  a szentmisét  igazi ünneppé  számunkra. A  veled
   való  bensőséges   találkozás  a   szentáldozásban  megújítja   életünket.
   Köszönjük, hogy  e kenyérben  önmagadat adod  nekünk. A  szentáldozás  azt
   jelenti számunkra, hogy kifejezzük hitünket: te valóságosan jelen vagy  az
   átváltoztatott kenyérben, és a  te közösségedhez, az Egyházhoz  tartozunk.

Hazudni szépet...
.
- Hazudj már valami szépet!
Elhiszem majd az egészet!
Legyen kert, s benne virágok,
Törpe is kell, meg óriások!
És te is legyél ott kérlek!
Ha hívlak hazudni szépet.
- Csak igazat ne!... Az fájna!
Tedd meg!... Csak egyszer, utoljára...

"Kik az erdőt, mezőt díszítitek,
A természet kertjét tündérien szépítitek.
A sok színben tündöklő gyönyörű virág
Árassza felénk bódító illatát.
Piros Pipacs, sz*rkaláb és a Vadrózsák,
Életünket minden nyáron elvarázsolják.
A mezei virágokat soha senki nem gondozza,
Csak a nap sugara, harmatcseppje táplálja.
Erdőt, mezőt bárhol bejárod,
Csakis a mezei virágokat látod.
Védtelenek, gyengék, de nagyon is szépek,
Életünkben sok szép emléket felidéznek.

Uram, köszönöm, hogy Igéd megszólító szava előtt nem lehet akadály sem a siker, sem az emberi bukás. Igaz az én életemben is, hogy sem mélység, sem magasság, sem angyalok, sem fejedelmek el nem szakíthatnak a Te kegyelmedtől! Köszönöm, hogy megadtad a hit látásának ajándékát, ha emlékeimet beragyoghatja a bizonyosság: bárhol is jártam, bármilyen megtapasztalás is ért: velem voltál. Ámen.     

Méhecske

Repül a méhecske,
zümmögően száll,
virágról virágra
nektár után jár.

Ragyog a napsugár,
minden oly vidám,
sok kis tarka kehely
mind mézet kínál.

Egyik virág piros,
a másik meg kék,
sárga is van köztük
pompázatos szép.

Boldog a méhecske,
telik már a zsák,
ez a sok finomság
mind őreá vár.

Tele a tarisznya
mire jő az est.
Tudja minden társa,
ő bizony nem rest.

Megjár a dicséret
a kicsi méhnek,
de jön már az éjjel
s pihenni térnek.

   Imádság:

   Urunk, te magad mondtad, hogy el fogod küldeni Szentlelkedet, hogy  mindig
   megmaradhassunk a  szeretetben,  s  hogy megtalálhassuk  a  békét.  Amikor
   kizárólag rád hagyatkozom, belátom, hogy te veszed el az én gondjaimat  és
   szorongásaimat, s hogy a békesség és a bizalom tőled származnak.

Augusztus 4. Ő megáld és megőriz

"Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged"
(4Móz 6,24)

A főpapi áldás első mondata lényegében ígéret! Az áldást, amelyet Urunk (nagy főpapunk) nekünk ígért, bizonyosan megkapjuk, mert az megegyezik Isten akaratával. Milyen nagy öröm, ha élvezhetjük a mindent megszentelő isteni áldást! Ha (mi magunk) áldottak vagyunk, összes tulajdonunk és minden örömünk (is) áldott, sőt, veszteségeink és keresztjeink, de még a csalódásaink is áldottak lesznek.

   Mennyei Atyánk! Vigyázz gyermekeinkre, hogy ne tegyenek semmi rosszat,  ha
   egymás között  vannak!  Add, hogy  szívesen  térjenek haza,  örüljenek  és
   szeressék a szülői házat!  Add nekünk, szülőknek,  hogy sikerüljön ezt  az
   otthont szeretetteljessé  tenni, hosszú  ideig megtartani  számukra.  Add,
   hogy ne  félelemmel gondoljanak  ránk, még  akkor sem,  ha valami  rosszat
   tettek. Tartsd meg bizalmukat  irántunk, hogy ez  az otthon mindig  nyitva
   legyen számukra.

   Jézusom, hiszek benned, mert tiszteled emberi szabadságomat. Csak egyetlen
   parancsot  adtál:  szeressétek  egymást!  A  szeretetet  pedig  nem  lehet
   kikényszeríteni, a  szeretetet úgy  ajándékozzák. Engedd,  hogy  leküzdjek
   minden akadályt, ami  utamat állja  abban, hogy  szeressek minden  embert.
   Segíts meg, hogy  úrrá legyek  tétlenségemen. Engedd,  hogy korlátozzam  a
   saját  helyemet,   hogy   így   több  helyet   adjak   embertársaimnak   a
   kibontakozáshoz.