Lábnyomok

Egy ember egy éjszaka azt álmodta, hogy az Úrral sétál a tengerparton.
Jelenetek villantak fel az életéből. Minden egyes jelenetnél két, párhuzamos lábnyomot látott a homokban: az egyik az övé volt, a másik az Úré.
Amikor élete utolsó jelenete is véget ért, visszafordult, és szemügyre vette a homokban látható lábnyomokat.
Meglepődve vette észre, hogy élete során több alkalommal csak egy sor lábnyomot lát. Arra is rájött, hogy ezek éppen élete legnehezebb és legszomorúbb időszakaira esnek.

Az 1 Királyok 20-ban arról olvashatunk, hogy az izraeliták legyőzték a szíriaiakat. Ezt követően, a szíriai király tanácsadói próbálták megfejteni a vereség okát.

Arra jutottak, hogy azért veszítettek, mert hegyen csatáztak, és Izrael Istene a hegyek Istene. Ha legközelebb síkságon, vagy völgyben vívnák a csatát, akkor szerintük nyernének.

Micsoda ostoba ötlet! Azt gondolták, hogy Izrael Istene csak a hegyen segít népének, lent a völgyben nem.

A hegyek életünk jó időszakaira utalnak, a völgyek pedig a rosszakra.

Elgondolkoztató írást kaptam, megosztanám veletek.

Fogadjátok szeretettel :

Assisi  Szent  Ferenc  imája

Uram, tégy engem a te békéd eszközévé !

Ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet vigyek,

Ahol sértés, oda megbocsájtást,

Ahol széthúzás, oda egyetértés,

Ahol tévedés, oda igazságot,

Ahol kétely, oda hitet,

Ahol kétségbeesés, oda reményt,

Ahol szomorúság, oda örömöt.

Uram, add hogy inkább én igyekezzek vigasztani,

Mint hogy vigaszt várjak.

Inkább én törekedjek mások megértésére,

Mint hogy megértést óhajtsak

 Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gal 6,2)

A TÖRVÉNY BETÖLTÉSE A SZERETET!

 Az vagy, amit teszel

(Márk 12, 28-34.)

Mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt neki megkérdezte tőle „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?” (28 vers).

Várnai Zseni:
Mama

Halott anyámról álmodtam az éjjel,
mióta meghalt, sokszor visszatér,
meglátogat éjjel, ha mélyen alszom,
bárhol vagyok, ő mindenütt elér.
 
Tudom, hogy meghalt, álmomban ha látom.,
és mégis úgy jön, mintha élne még,
s azt is tudom, hogy ébredésem percén
elhalványítja őt a messzeség.
Sohasem szól, csak mosolyogva néz rám,
mintha nem volna többé már szava,
s csak bólogat, mikor fölsír belőlem :
- bocsáss meg nékem, bocsáss meg, Mama!
 
Sokat vétettem ellened, míg éltél,
nehéz adósság nyomja lelkemet,
nem tudtalak oly végtelen szeretni,
mint te szerettél, Mama, engemet.

Mayer Eszter Jó barát vagy