Váci Mihály: Rólad beszélek mindig

Című versére

Ilyen szépen szeressetek.

Ilyen szépen szeressetek.
Ahogy a szerelmes tollat csitító kezek
papírra vésik vágyaik utánam.....
S mily édes az a szó , melybe 
így érkezhetem,
hogy nem kell rettegnem,
Földem kéj vadász'itól 
kik epedve térdre kényszerítik 
a láthatatlanon a látható testét ,letörni azt ,
s hajítani félelemből határon túlra, határok Őrizőjét.
Nem, már nem engedem 
hogy így öleljen ki tolla nyomán nem
teremt becézve csak firkál kusza rejtjelet.

Ne féljetek!

Éljetek.
Meg lehet Tisztítani Földetek.
Nem egyenruhával, mint régen tették
konokul arcukat a Földre szegezték,
Dallal az Égre írni fel Hűségteket!!!!
Legyen a szívetek mi utat mutat.
Mit meghagytam .....
Tanítani a növényekre , s állatokra a kicsinyeket.
S hogy a kevés sok ha kertedből támasztod fel azt 
mit robottal soha el nem vehetsz.
Értsed rajta a mind saját kerted, 
mind szívedet!
Én egy kicsinek tűnő Óriás parcellát veszek.
Minden nap vetek ott, és ültetek,
s ha időt adtok beérlelem.

Úgy szólít meg a tiszta szó....

Úgy szólít meg a tiszta szó,
Mint forrás vizét érte hordozó
két tenyér, s ajkamhoz tartva,
forrás vízéből így itatja 
vándorló kóbor szerelmesét.

Mert ki a betűket ajkához szorítja,
s vágyak szerelmes ízéből kiissza
annak örömét,
az már tudja, vissza tért. 

Gyermekeként röpít szabadon az ihlet,
s mindenkit megérint akiért hű lett.
S Jó ez így.
A szerelem élet.
Szerelmes orgonád valóban igézet.

Úgy értesz...

Úgy értesz mint mélység vizéből feltörő forrás a szomjazó Föld szívét.
Úgy takarsz, s óvsz szellemed szavával, mint ki saját lelkén fakaszt épp
Isten ért. 
Úgy tartasz, oly gyengéd erővel mint ki ismer , szeret, s halálon túlra Ér.
Úgy bomlasz ki szívem ölelésén mint égő csipke bokrán Isten ki szóval Él. 
Én váljak e szóvá, én váljak szíveddé,én váljak szavadból feltámadt öleléssé! 
Én váljak tenyeredből növesztett Erdőddé.

HJ.  Tükröm mögé

Című versére

Neked küldtem.....

Neked küldtem azt ott,
a tükör mögé.
Mikor mosolyogva belepréseltem
kíváncsiságod közepébe
hogy nem bánom, ha látod az országomat. 
Ilyen.........
S ha bugyborékolva vissza kutat,
egy -egy szívbe markoló gúnyolódó tudat,
én azt is elviselem.......
Mert nincs már enyém mi Tiéd, ha Tiéd,
de ha nem, úgy "tükröd" fájdalmas tudatát dobd el
ha csak így szeretsz, 
kíváncsian........

Taníts meg táncolni Újra!

Taníts meg táncolni Újra!
.....hogy ne a könnyeimbe fúlva
dacoljak az árral....
de kitől dalolni itt vagyok.....
.....hogy ne elmenni vágyjak,
de szép Hazámnak szolgáljam üdvét 
azzal hogy táncolok.
Lehet hogy sok könnyem az ára
hogy nem szeretnek azok, akikért dúdolok. 
...hisz a csillagok össze törten már nem ragyognak 
fent sem,
Csak míg a Varázslójuk idelent mosolyog!:)

Szösszenet Dorinának.

Kékszemű angyal tollpihe hajjal fűzi a gyöngyöt csendes áhítattal.

Szappan kutyácska illatos párna ,az aki gyöngyfűzésben a társa.

Pirosra sárgát, kékre a barnát pihe –puha ujjal tartja a cérnát.

Tűpárna vége tenyere éle tű hegye benne rózsának kelyhe.

Anya szeme rajta féltőn simogatja,

Ne legyen  a csöpp keze tűnek martaléka..

Szó Indulj Hazámból! IMA

Szó Indulj Hazámból, Istenből Varázsolj!
Itt és most szőj értünk szebb jövőt a mából!
Holnaptól mindent elfelejtesz,
Mi gond mezőt támasztott égi jelmez,
De Isten ki megáldja nyelvedet!

Ember Embert felölelni ébred, s nem kutatja többé már a messzeséget.
Megérkezni látod a csendes jövőt, Boldogot, Békéset, Gazdagon Élhetőt.
Karom karokhoz érve ébreszt, Hazám Hazáknak Boldog Éltet.
Szellemed tisztasága mától Tiéd, s nem kísért többé a bánat égi fényt.

Buddhának

"Szívemmel hallgatom,
Szíved Ős nyugalom.
Szememmel ölelem 
Szeretet Ős elem.

Szemed a szemem már,
Ég Tava , Föld Bárkán.
Föld Bárkán Népem áll 
Népem az Én Hazám.

Szíveik lakhelyem.
Kezük az Én kezem
Megáldva áldanak,
Szívükkel szántanak.

Barázdába vetés.
Magban a teremtés.
Magból kinőtt szára
Szeretetem ága.

És ha elfogadod,
Érted itt maradok.
Veletek szántani.
Kenyeret Áldani!"


Szeretettel:Évi!

Balogh József: Mit kívánok

Című versére

Szív üzenet.........

Az Ég kékje ,
S Napnak Fénye, 
Szeretet ág Reménysége.
Szereteted szóval áldod,
Szépíteni szép Világod.
Oda "kéretőzök" hozzád....
Öleden Földem Mennyország.
Ott szeretnék megpihenni .
Szavadtól a "Menny" ad Enni.
Két kezedből bőven mérjed,
Szíveddel locsolj Föld Kérget. 
Szavaddal öltöztess engem.
Vágyaddal növessz fel engem. 
Ringass engem ,Ringass engem.
Szerelmeddel Ringass "Ember." 

Szeretettel :

Évi!