Úgy szólít meg a tiszta szó....

Úgy szólít meg a tiszta szó,
Mint forrás vizét érte hordozó
két tenyér, s ajkamhoz tartva,
forrás vízéből így itatja 
vándorló kóbor szerelmesét.

Mert ki a betűket ajkához szorítja,
s vágyak szerelmes ízéből kiissza
annak örömét,
az már tudja, vissza tért. 

Gyermekeként röpít szabadon az ihlet,
s mindenkit megérint akiért hű lett.
S Jó ez így.
A szerelem élet.
Szerelmes orgonád valóban igézet.
S míg mint inda mely rég-ből fakadt,
karolja körbe a vágyaimat,
addig szívembe mindig Haza tér.