Igen.A dolgok történnek,nem mindig úgy,ahogyan szeretnénk,ahogyan nekünk a legjobb.Régebben idegessé,haragossá tettek ezek a dolgok.Ez tegnap jutott eszembe,amikor a lányom ballagására indultunk.Azzal kezdődött,hogy nem volt kész a virágcsokor amikorra  megbeszéltük.(nem baj,van még 15 perc az indulásig,majd visszajövök.)Régebben már ettől a "plafonon" lettem volna.

Elindultunk végre.Aztán útközben összeakadt a visszapillantóm egy út szélén álló autóéval,.Pedig annyit vezetek,és még csak ilyen ügyem sem volt soha.(Megállás,bocsanatkérés.)Régebben ettől már teljesen elvesztettem volna a fejem.

Most pedig mintha kívülről és fentről szemléltem volna a dolgokat.Nem voltam bosszús,inkább valami jókedv féle volt,hogy mégis van virág,nem történt semmi kár,és még időben meg is érkeztünk az iskolába!:):)

Az már csak hab a tortán,hogy amikor a ballagási ebéd végén fizettem,a bankkártyám az étteremben maradt.Már félúton voltunk haza,amikor utánnam telefonáltak.

Akkor meg az jutott eszembe,milyen jó,mert legalább megvan,és nem kell törni a fejem, hol hagyhattam el,ha legközelebb használni akarom.:D:D

A gyerekeim jót nevettek és én is velük tudtam nevetni.Szívből!!!:D:D