Kis türelmet...
Elfáradtam egy kicsit...:)))
Leköltöztettük a gyereket Hajdúböszörménybe.Már nem úgy rendesen,de a bútorokat,meg "néhány" holmit.
Azt hiszem,ennél sokkal fáradtabnak kellene lennem....de nem is tudom.
Arra jöttem rá,hogy a sok fölösleges görcs,meg aggódás fáraszt inkább le.Most nem görcsöltem.Már reggel megfogadtam,hogy nem fogok.
A papák (az apukám és az apósom jöttek segíteni,meg a fiam,meg a srác,aki az autót vezette,amivel bútoroztunk)Na ennyi okos férfi mindjárt reggel kezdett volna kiakasztani,de nem hagytam magam!:)))
Rájuk hagytam az egészet,sőt még arról is meggyőztem az apukám,hogy a teherautó is sokkal gyorsabban tud haladni az autópályán...:D:D(nagy vagyok,vállveregetés!)
És igen,mindenkire mindent ráhagytam és mi meg majd megcsináljuk,ami mégsem úgy lett,ahogyan szerettük volna.VÁÁÁÁo...megy ez nekem!
Jó,hogyha néha megfogadja az ember a saját tanácsait.
Most aszem azért pihenek egy kicsit!(vagy iszunk Évi egy pohár bort?):))))))
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
gondolatok
Az én adventi koszorúm..:D
névnapi üdvözlet(HF-nek):D
Weöres helyett