Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

 

 

"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

Müller Péter

 

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Molnár Mária üzente 15 éve

Köszi!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Mi a hűség? Szeretet – látatlanul. Győzelem a gyűlölt feledés fölött.
Találkozunk egy arccal, amelyet szeretünk. Egy ideig szemléljük, s érzésünk ezalatt megerősödik. Majd ismét elválunk tőle. A feledés biztos. Az elválás fájdalma csupán a biztos feledés fájdalma.
Érzéki képzelőtehetségünk gyengébb, mintsem hinnénk. Nem látjuk egymást és lassan már nem is szeretünk. Ami megmarad nekünk, csupán az a biztonság, hogy valahányszor összetalálkozunk ezzel az életjelenséggel, szívünkben feltétlenül megújul az érzés ismét. Helyesebben még mindig szeretni fogjuk.
E lelki alaptörvény ismerete és a hozzá való ragaszkodás, ez a hűség.
A hűség tehát szeretet, melynek el kellett felednie, hogy miért szeret. Hiten alapuló szeretet, mely bátran szólhat úgy, mintha valóban élne, mert bizonyosan tudja, hogy azonnal és törvényszerűen feltámad, mihelyt újra lát.

Thomas Mann: Kleist Amphitrionja (részlet)

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu