Fehér trilógia, I.

   "Én vagyok a változó és én vagyok a változatlan." Aki nem tudja:

a teremtést méltán kegyetlenségnek érezheti.

                Fehér trilógia, II.

   A változó kínja a változatlan belégzése. A változó öröme a

változatlan kilégzése.

                Fehér trilógia, III.

   A nyugalom szakadatlanul megvalósul a küzdelemben. A valóság

szakadatlanul énekel a látszaton keresztül. Az ének szakadatlanul

elpihen a változatlanban.

/Weöres Sándor:A teljesség felé/