Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit

gondoltál, megteremtetted.

   A természet a természeti-világban alkot, a lélek a lelki-világban.

Ha egy ruhát, bútort, akármit készítesz, előbb kigondolod, vagyis a

lélek világában megalkotod, s csak aztán készíted el a természeti

világban is, természetbeli eszközeiddel. Igazi alkotásod nem a

természetben, de a lélekben lévő; egyik előbb-utóbb szétromlik, másik

belérögződött a keletkezésének perceibe. S aki nem a jelenben és nem

az időben létezik, hanem az idő egészét áthatja: nézi alkotásodat.

/Weöres Sándor:A teljesség felé/