A tisztítótűz: a menny és pokol harca, csupa változó alakzat, csupa múló jellegzetesség. A menny és pokol végleges, tagolatlan, bontatlan: egyik a végtelen teljesség, túl a "sok"-on, minden gazdagságon; másik a végtelen hiány, túl a "kevés"-en, minden nyomorúságon.
A mennyben és pokolban nincsenek különbségek, bennük minden azonos; mégis szólhatunk a menny és pokol köreiről és alköreiről, tagozatairól: mert más és más minden üdvözültnél s minden elkárhozottnál az a lépcső, mely őt a jelenségvilággal összeköti; hiszen minden lépcső aszerint alakul, amiképpen gazdája a jelenségvilágban működik. Aki üdvözült, vagy elkárhozott, már nem egyén, már nem külön-lény; de lépcsője éppúgy egyéni, amiképpen ő is egyén a jelenségvilághoz való viszonylatában. Nincs két egyforma lépcső, de vannak köztük csoportos hasonlóságok: ezek a menny és pokol tagozatai.

/Weöres Sándor:A teljesség felé/