Kedves ismerőseim és barátaim!

Egy ideig nem leszek elérhető mert nem leszinternet kapcsolatom. Addig is kívánok mindenkinek szép tavaszt és kellemes husvéti ünnepeket.

Erzsi 

Kedves Barátaim!
Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok hozzátok, hogy lakhelyeteken segítsetek népszerûsíteni egyesületem 2008. évi nemzetközi rajzpályázati kiírását.
Célunk, hogy országszerte minél több helyre, minél szélesebb körbe eljusson kiírásunk.
(családtagjaitok, barátaitok, ismerõseitek, óvodák, általános- és középiskolák, magánszemélyek részére).
Az elõzõ évekhez hasonlóan külföldi kapcsolatokat is szívesen fogadunk, várjuk a határainkon túlról érkezõ pályamunkákat is.

Két kis magzat beszélget egy anya hasában...
Két magzat beszélget egy anya hasában:
- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.

  

  

 Zelk Zoltán: Zúzmara

Mikor az első zúzmara
megül a rózsafákon,
töpreng az ember, mit tegyen,
hogy ami fáj, oly nagyon mégse fájjon.

De tudja, fájni fog soká,
mert büntetlenül nem lehet szeretni,
az ész végülis megadja magát,
ha majd a szív nem s nem akar feledni.

Mert zúzmara a rózsafán,
mert varjúszárnyak árnya hull a hóra. -
A nyári tücsökcirpelés
most ér a csillagokba.

 Ha majd...


Ha majd fûszál leszek,
Mert az leszek,
Igénytelen, egyetlen-egy fûszál,
Egy a sok-sok közül, ahogyan most
A hó alól kibukva sorba áll, -
Ha majd fûszál leszek,
Lesz-e emlékem régi életemrõl,
A fájdalmasról, torzról, tévedettrõl?

Ó, voltak itt is fûszál-perceim
Igénytelenek, tiszták, szabadok,
Az egész réttel együtt-zizzenõk,
Nem nagyzolók, és nem hitegetõk, -
Ó, néha itt is hajnal ragyogott.

A hajnal harmatot is hullatott:
Részvét esõje csókolta fejem,
És tündöklött az álom-kék magasság
A lelkembe hullt harmatcseppeken.

 

 

Jóságos Isten, áldottszivü kertész,
ki minden reggel átsétálsz a kerten,
akit csodálunk gyökereket verten
figyelj: egy dudva zsoltárt énekel!

Jóságos Isten, áldottszivü kertész ?
Szirmaim nem szép, pompás csillagok;
csak egy tövises, csúf növény vagyok,
lekonyult, béna, haszontalan.

Dudvának hinak. Mindenek gyülölnek:
megtüz a nap és kinoz a hideg,
mert nincs gyümölcsöm soha senkinek,
s én ? mégis élni, élni akarok!

Mert, látod, mégis szép a madárének
és mégis szép a tavasz, illat, fü, rög,
s a kis méhecske énnekem is zümmög
és élni, élni, élni akarok!

 
Aggyon Isten minden jót ez új esztendõben,
szántóföldek, szõlõhegyek teremjenek bõven.
Aggyon Isten örömet és ne adjon könnyet,
minden napja boldog legyen ez új esztendõnek.

Harmatozzék mireánk istenáldás bõven,
virradjanak szebb napok ránk ez új esztendõben.
Boldog újesztendõt kívánni jöttem én
ennek a szép téli napnak sugárzó reggelén.

Kamrájukba sok jót, házukba békét,
szívükbe boldogságnak áldott csendességét.
Tervekhez szerencsét, munkához kedvet,
mindenféle földi jóból a legkedvesebbet.