Kis türelmet...
Eminescu -
Ó, jössz-e már? Látod: a fecske útra kél, hull a sápadt diólevél; deres a szőlő, őszre jár - ó, jössz-e már, ó, jössz-e már? Karomba veszlek itt megint, míg szemem szomjan rád tekint, s fejem válladon elpihen szép szeliden, szép szeliden. Hányszor bolyongtunk, édesem, e völgy ölén s a réteken! s fölemeltelek, drága társ, hogy messze láss, hogy messze láss. Vannak e földön mindenütt szép nők: szikrákat szór szemük, de mint te, oly kedves, komoly nincsen sehol, nincsen sehol. Te vagy a lelkem, életem: tündökölsz tisztán, fényesen: hol is találnék csillagot, mely így ragyog, mely így ragyog? Késő ősz van, csillan a dér, halkan csörren a holt levél, didereg a puszta határ - ó, jössz-e már, ó, jössz-e már? |
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!