Könnyek vigasza: kovács irénke blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


	Johann Wolfgang Goethe: Könnyek vigasza Mért vagy oly szomorú, mikor itt mindenki nevet ? Valld csak be: sirtál, biztosan; mutatja a szemed. S ha sírtam is, elbújva - az nekem volt fájdalom; s oly édesen szakad a könny: könnyít a kínomon. Barátok vidám köre hív, ne vesd meg a szivét, s ha vesztettél, közöld velünk, mi az a veszteség. Ti mulattok, s nem sejtitek, engem, szegényt, mi bánt. Nem veszteséget siratok, csak egy, csak egy - hiányt. Akkor meg rázd föl magadat ! Fiatal vagy. A te korodnak van még mersze és küzdeni ereje. Azt megszerezni nem tudom, ahhoz kevés vagyok. Úgy ragyog, és oly messze, mint fönt az a csillag ott. Csillagra nem vágyunk. Ha szép, hát örülünk neki, s a derűs éjben jólesik rá föltekinteni. Tekintek én rá, napra-nap s ez minden gyönyöröm; de éjeim hadd sírjam át, míg jólesik a könny. (Szabó Lőrinc fordítása)