A magány szétterített szárnyai

egyedüllétbe kényszerít.

Te drága gyermek szorítsd kezedbe

erősen a Remény igaz gyöngyeit.

Őrizd, miként csukott pillák óvják

befelé sírók folytó könnyeik.

Kegyetlen Kaszás képében a Halál,

ha hozzád el is látogat, --

a szülői jóság idézett emléke,

szívedben, lelkedben örökre megmarad.

Ha sírnod kell, csöndesen sírj---

Halkan sírasd – önmagad, -

mert vesztes e bolygón most te vagy.

Hallottaid engedd el, ne mardoson a vád.

Életútadon szép emlékeikkel lépj tovább!

Ők  már nyughatnak békében, csendben.

A fájdalmat örökül nekünk hagyva,

lelküket Jó Atyánk hűen befogadta.