Tenger(nyi)-szerelem

Igazgyöngyöt halászni tenger mélyéről
ölelkezve a szép-szelíd habokkal,
életsót lehelni édes-bús csókkal,
amely ajkadra örök jelet jelöl.

S mire a zárt kagylóra lelnél, megöl
egy játékos hullám. Erős karokkal
szorít magához, hószín tajtékkal
öltöztet körül, s a mélybe lelök.

A boldogság csak pillanatnyi béke,
amint hozzád ér a tenger homokja
s lelkedet végre szabadítja halál.

Láthatod a korallt, ezerszínű rózsa –
a mámorító kék ölelésnek vége,
s neked égen-földön nincsen már határ…