Az új évtizedet is bajnoki arannyal kezdte a Ferencváros, és az 1931/32-es idény után ismét meghaladta a rúgott gólok száma a százat. Ezután nyolc évig böjtöltek a ferencvárosi érzelmű drukkerek, az újabb bajnoki címre ugyanis egészen az 1948/49-es idényig kellett várni. Közben azért történt egy s más. 1944 augusztus 2-án a Ferencváros FC beolvadt az anyaegyesületbe, az FTC-be, így ekkor egy vezetés alá került az egész egyesület. A Ferencváros első magyar csapatként repülővel utazott Amerikába...

A szurkolóknak azonban a csapat Magyar Kupa-szereplése jelentette a legnagyobb örömet, hiszen az FTC 1942-ben, 1943-ban és 1944-ben is elhódította a serleget. Jött az 1948-as esztendő, amelyben ismét jócskán volt miért örülni a drukkereknek. Az 1948. október 31-én megrendezett FTC-Tatabánya mérkőzés volt a Fradi 1000. bajnokija. 1949 májusában négy fordulóval a bajnokság befejezése előtt már aranyérmes volt az éppen 50. születésnapját ünneplő Ferencváros. Minden idők leggólképesebb ferencvárosi csatársora játszott ekkor, a támadók 140 gólt rúgtak 30 meccsen, ebből Deák egyedül vágott 59-et. 1950. február 16. - szintén nevezetes dátum a Fradi életében: kimondták, hogy az ÉDOSZ SE és az FTC egybeolvadnak ÉDOSZ néven. 10 nappal később már ezen a néven játszott a csapat a bajnokságban.

Ínséges idők következtek az ötvenes években: mindössze egy ezüst és három bronzot produkált a csapat. A csapat egyébként már Kinizsi néven szerepelt, miután 1951 januárjától az ÉDOSZ SE sportszervezetei felvették a Kinizsi nevet. A labdarúgók mezt cseréltek: öt évig piros-fehérben játszottak. 1956 szeptemberében már tárgyalások folytak arról, hogy a Fradi visszakapja a nevét és színét. Az ősszel aztán a "Fradi" ismét Ferencvárosi Torna Club lett. December 17-én hosszú évek után játszott ismét hivatalos mérkőzést a zöld-fehér csapat Ferencváros néven, a Fradi a Vojvodinát verte 3-1-re. 1958-ban először közvetített televízió élőben mérkőzést, a képernyő előtt ülők a Ferencváros-Honvéd találkozót izgulhatták végig. A bajnokságban a végén elbotlott a Fradi, a kupát viszont tizedszer is magasba emelhették a zöld-fehér csapat játékosai.

A hatvanas években egy sokkal sikeresebb széria kezdődött. Az évtized elejét, azaz 1962-es évet a Fradi VVK-ban aratott sikerei fémjelezték, ám a Zágráb végül megállította a magyar csapatot. Idehaza viszont megállíthatatlan volt a Fradi, Alberték magabiztos játékkal szereztek 14 év után ismét bajnoki aranyat szeretett klubjuknak. Sőt 1963-ban akár két bajnoki címet is szerezhetett volna a gárda, mivel az MLSZ az őszre külön bajnokságot írt ki, ám a Ferencváros a pocsék hajrájával lemaradt az első helyről.

A következő évad is remek perceket tartogatott a szurkolóknak, hiszen a Fradi ismét bajnok lett, immár tizenkilencedik alkalommal. Közben a csapat már megkezdte a menetelését a VVK-ban: a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Atletico Bilbao és a Manchester United sorra esett az FTC áldozatául. Az 1965-ös fináléban aztán a Juventus is fejet hajtott a Fradi előtt, amely így megnyerte a rangos európai kupasorozatot. 1967 szintén aranyévnek számít a klub történetében. A Fradi 28 bajnoki meccset játszott veretlenül a bajnokság folyamán, igaz, az utolsó két meccset elbukta a csapat, amely így is begyűjtötte a 20. bajnoki címet.

A csapat legjobbja, Albert Flórián hatalmas elismerésben részesült, 67-ben ő lett az Aranylabdás. Egy évvel később ismét a Ferencváros nevétől volt hangos Európa, a magyar gárda ismét beverekedte magát a VVK-döntőjébe, a Leeds azonban jobbnak bizonyult a Fradinál. A bajnokságban viszont nem akadt a Ferencvárosnál jobb csapat, huszonegyedszer is bajnok lett az Üllői úti gárda. Az évtized egyik legérdekesebb meccse a Kispest-FTC volt, amelyen a 12 évvel korábban visszavonuló Gulyás Géza - Géczi sérülése miatt - ismét beállt a kapuba védeni, és remekül teljesített, csak büntetőből kapitulált.

A legendás 70-es évek elején a Fradi elsősorban a nemzetközi kupaszereplése miatt hívta fel magára a figyelmet. A VVK és EVK utódjaként létrejött UEFA-kupában a zöld-fehérek egészen az elődöntőig meneteltek, ott viszont két peches meccs után a Wolwerhampton megálljt parancsolt, sőt a bajnokságban sem került dobogóra a csapat. "Némi" vigaszt azért jelenthetett az újbóli, immár tizenegyedik Magyar Kupa-győzelem. Amint az köztudott, a nevezetes trófeát fél év múlva kiállítási helyéről ellopták. 1973-as esztendő szintén gyengébbre sikeredett, némi örömet "csupán" az jelentett, hogy bemutatkozott egy tehetséges fiatalember: Nyilasi Tibor.

Egy évvel később viszont szomorkodhattak a drukkerek, 1974. március 17-én elbúcsúzott Albert Flórián, aki természetesen mindezt bajnoki góllal tette emlékezetessé. Örülhetett a publikum a 74-es kupadöntő után is, a Fradi MNK-győzelemmel ünnepelte a klub 75. születésnapját. A stadion is jelentős átalakulásokon és felújításon ment keresztül, a nevezetes KEK-menetelést már az "új" stadionban kezdte meg a Ferencváros. A lendület egészen 1975. május 14-ig tartott, amikor is a nemzetközi kupa fináléjában a Dinamo Kijev 3-0-ra verte a zöld-fehér együttest. Az évad őszén a Fradi lejátszotta 1000. nemzetközi mérkőzését, a cseh Brno volt a szenvedő fél. 1976 április 7-én a sportlap két Fradi-meccsről is beszámolhatott, hiszen 6-án az FTC pályára lépett az MNK-ban és a KK-ban is. Előbbit meg is nyerte az évad végén a zöld-fehér alakulat.

Csakúgy, mint a bajnokságot, amelyben a 8-3-as újpesti vereség dacára is az első helyen zárt az FTC. Nem várt sikeres esztendő volt ez, méltán kapta a gárda a Csikócsapat becenevet. 1977. május 11-én rendezték meg a klub 1000. Üllői úti mérkőzését, persze hogy nyert a csapat. Egy évvel később a Pécset verte a Ferencváros, ez a siker MNK-elsőséget ért, immár a tizennegyediket. Ez év októberében rendezték meg az első villanyfényes meccset az Üllői úton, ezúttal is a Pécs volt a szenvedő fél. A hetedik évtizedet egy szerény 6. hellyel a bajnokságban zárta a csapat.

http://www.ftc.hu/index.php?action=history&section=9