Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

A világon mindenütt - így Magyarországon is - a természeti területek kiemelt oltalma védetté nyilvánítással jön létre.

  Az első területi védetté nyilvánításra Magyarországon 1939-ben került sor, ekkor mondta ki a földmívelésügyi miniszter az Országos Természetvédelmi Tanács javaslatára a Debreceni Nagyerdő egy részének védetté nyilvánítását.

  Az első védetté nyilvánítást lendületes ütemben követte a többi, és ez a háború alatt sem szünetelt, így a II. világháború végéig kb. 200 természetvédelmi területet és természeti emléket  jelöltek ki, illetve helyeztek védelem alá. Ebben az időszakban a védetté nyilvánított területek kis kiterjedésűek voltak (néhány hektár nagyságúak), azaz főként kisebb erdőrészleteket, erdei tisztásokat (pl. a Halápi erdei tisztás), legelőket (pl. a Győrszentiváni legelő) jelöltek ki. Gyakori volt, hogy különleges méretük, idős koruk, vagy a hozzájuk fűződő történelmi esemény miatt egyes fák (pl. a Cáki szelídgesztenyefa), fasorok (pl. a Nagycenki hársfasor), vagy facsoportok (pl. a Bujáki tölgycsoport) kerültek védelem alá. Történelmi emlékek (pl. a Pákozdi várrom) és források (pl. a Vörösberényi forrás) védetté nyilvánítására is sor került.

  A II. világháború után 5 évig szüneteltek a védetté nyilvánítások, 1945 és 1949 között nem jött létre újabb védett természeti terület.
A hazai természetvédelem szempontjából mérföldkőnek számított az első tájvédelmi körzet létrehozása. A Tihanyi Tájvédelmi Körzetet az Országos Természetvédelmi Tanács 1952-ben helyezte védelem alá. Ezután azonban hosszabb időre megtorpant a tájvédelmi körzetek védetté nyilvánítási folyamata; a következő 1965-ben a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet kihirdetése volt.

  1962-től az Országos Természetvédelmi Hivatal lett a védetté nyilvánító hatóság. 1950 és 1965 között 135 területet nyilvánítottak védetté, kb. 10.000 ha összterülettel. Fontos megemlíteni, hogy az ország jelenleg is legjelentősebb parkjai és arborétumai közül sok ebben az időszakban lett védett.

  Hazánk első nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, az Országos Természetvédelmi Hivatal 1850/1972. számú OTvH határozata nyilvánította védetté.
A 70-es évek elejétől (1972) a védetté nyilvánítási folyamat megélénkült, az OTvH 1977-ig két újabb nemzeti parkot alakított ki: a Kiskunsági Nemzeti Parkot (1880/1974. OTvH határozat) 1974-ben, valamint a Bükki Nemzeti Parkot 1977-ben (18/1976. OTvH határozat). A tájvédelmi körzetek száma 1977-re 21-re emelkedett.

  1977-től 10 éven keresztül az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal volt a védetté nyilvánító hatóság. Ebben az időszakban a védetté nyilvánítások folyamatában bekövetkezett néhány éves szünet után elsősorban tájképi értékeket is magukban foglaló védett természeti területeket jelöltek ki. Újabb 15 tájvédelmi körzet létesült: többek között a Pilisi, az Őrségi, a Börzsönyi, a Budai és a Zempléni Tájvédelmi Körzet is ebben az időszakban jött létre.
Az 1978-ban védetté nyilvánított tájvédelmi körzet nemzeti parkká szervezésével jött létre az országban negyedikként az Aggteleki Nemzeti Park, a 7/1984. (XII. 29.) OKTH rendelkezéssel.

  A természetvédelem szervezetében újabb változás következett be 1987-ben, amikor az Országgyűlés a volt Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a volt Országos Vízügyi Hivatal összevonásával létrehozta a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot (KVM). Ezért 1987-től a védetté nyilvánítások kihirdetése miniszteri rendeletben történt. A KVM, fennállásának 3 éve alatt 7 újabb tájvédelmi körzetet és több jelentős, kisebb területű természetvédelmi területet létesített.

  1990 nyarán 3 hónapon keresztül létezett és volt a védetté nyilvánítás főhatósága a Környezetvédelmi Minisztérium. E rövid idő alatt is jöttek létre új védett természeti területek (pl. a Gödöllői Dombvidék TK).
Ezt követően alakult meg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, amely 8 éves működése alatt a már meglévő négy mellett újabb öt nemzeti parkot alapított. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1991-ben (2/1991. (II. 9.) KTM rendelet), a Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre (7/1996. (IV. 17.) KTM rendelet), 1997-ben pedig sor került a Körös-Maros Nemzeti Park (3/1997. (I. 8.) KTM rendelet), a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet), valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park (34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet) avatására is.


  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. hatályba lépésével országos jelentőségű védett természeti terület lett valamennyi láp, szikes tó (természetvédelmi terület kategóriában), valamint kunhalom, földvár, forrás és víznyelő is (természeti emlék kategóriában).

  Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP 1997-2002) 6 éves időszaka alatt a védett természeti területek aránya jelentősen megnövekedett. 2002-ben az ország területének 9,2 %-a - az addig felmért "ex lege" védett lápokkal és szikes tavakkal együtt 9,9 %-a - természetvédelmi oltalom alatt állt. Leginkább a nemzeti parkok területe növekedett. Jelenleg (2006. december 31-ei állapot szerint) Magyarországon - országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területként - 10 nemzeti park, 36 tájvédelmi körzet, 152 természetvédelmi terület és 1 természeti emlék található.

 
A védetté nyilvánítás menete

  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. (Tvt.) szerint természeti területet és más védelemre érdemes földterületet
a) országos jelentőségű terület esetén a miniszter,
b) helyi jelentőségű terület esetén a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté.

  A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket (pl. vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá fokozottan védetté területet.
Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani. (Tvt. 23§. (5)). E törvény erejénél fogva fokozottan védett a nemzeti park természeti övezete, a bioszféra-rezervátum magterülete, továbbá az erdőrezervátum magterülete (Tvt. 29.§ (4)).

Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg.

  Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével - (a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság) készíti elő. Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, főjegyzőnek a terület védetté nyilvánításának indoklását alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az illetékes nemzetipark-igazgatóságot, amely nyilatkozik arról, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. (Tvt. 25. § (2))


Illetékesség és működés

  Magyarországon jelenleg 9 Nemzeti Park Igazgatóság van, amelyek működési területe az egész országot lefedi. A 29/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 2005. január 1-ei hatállyal szétválasztotta a természetvédelem hatósági és kezelési jogköreit; ennek értelmében szétváltak az illetékességi és működési határok is. A természetvédelmi hatósági munkát a továbbiakban az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek látják el, míg a természetvédelmi kezelési tevékenységeket továbbra is a Nemzeti Park Igazgatóságok végzik.

 

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2046 

 

   

Címkék: természetvédelem védett természeti területek

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu