Lehet, hogy tényleg tavasz volna?

                      Igaz, a május is itt van maholnap.

                      Az órák is többet mutatnak már eggyel,

                      Mikor felébrednek, mert eljött a reggel.

                      Valahonnan ekkorra már

                       Előbújik sok kis madár,

                       S kórussá összeállva szépen,

                       Úgy dalolnak, mint tavaly, régen..

                                                       KÖNNYCSEPP.

                                                  Májusi alkony, fejem lehajtom

                                                  Egy kicsiny, puha, fehér kézre,

                                                  Úgy nyugtat az érintése.

1. l.       Kisütött a húsvéti nap,

         Szór tavaszi sugarakat.

         Én meg zárlak illatárba,

         Hogy virulva menj a nyárba

 ll.        Vége már a hosszú télnek,

         Reményeink újra élnek.

         Remélj te is víg napokat,

         Valóra vált szép álmokat.

lll.        Újra itt van a szép tavasz,

         Úgy örülünk, mint egy kamasz.

                                          Múló gond ez, vagy baljós érzés,

                                          Könnyek ezek, vagy inkább vérzés?

                                          Várt sóhajok bús téli esten,

                                           Kiújult sebhely meggyötört testen?

                                          Mégis, inkább most azt hiszem,

                                          Hogy meghalt már régi hitem,

                                          Mely majd egy évig éltetett,

                                           Míg cél volt benne és értelem.

                            Valamikor réges-régen, talán még az ókorban,

                            Élt egy kislány erdőszélen, de ott is a bokrosban.

                            Nem volt neki sem barátja, sem valami játékszere,

                            De Nagyinak az erdőben volt egy öreg Winchestere.

                            Hát Piroska ment is volna örömmel a Nagyihoz,

                            De tudta jól, hogy Nagyinak barátja egy Farkas volt.

                                                               Utolsó  randevú.

                                                  Hát ennyi volt, nincsen tovább,

                                                                 Lement a Nap, nincs folytatás.

                                                                 Indulni kell egy másik útra,

                                                                 Talán egy végső randevúra.

                                       KÉTELY.

                           Komor tájra, romos házra

                           Szomorúan néz szemem,

                           Hullt virágra, múlt varázsra

                           Mindig fájón emlékezem.

                                                  MAGAMRÓL.

                                            Távoli tájról jöttem én,

                                            Epedő vágyak éjjelén.

                                            Onnan, hol minden csupa fény,

                                            Mélázó, színes költemény.

MOST CSAK A MEGLÉVŐ BLOGJAIM CÍMEIT AKAROM MEGÍRNI, AKKOR AZTÁN MINDENKI MEGTEKINTHETI ÉS OLVASHATJA ŐKET!   REMÉLEM EGY DARABIG EL LESZ LÁTVA OLVASNIVALÓVAL, ÉS AZT IS, HOGY LESZ KÖZTÜK ÉS BENNÜK OLYAN, AMI TETSZIK IS MAJD.

                                               ÜDVÖZLETTEL: M.N. alias PLAZMAHALMAZ.

                1. BLOG NEVE:                                  INVOKÁCIÓ

                    BLOG TULAJDONOSA:                  plazmahalmaz@gmail.com

                    BLOG CÍME                                   BEKÖSZÖNTŐ

                 2.