A hahnemanni homeopátiás gyógymód egy különleges gyógyszerkészítési eljárás kifejlesztését jelenti, amelynek alapszabályai a mai napig változatlanok. A kiindulási anyagok minőségét, a gyógyszergyártás módját és körülményeit hivatalos homeopátiás gyógyszerelőiratok szabályozzák.

A homeopátiában gyógyításra használt szerek kiindulási anyagai legnagyobb részben növényi, kisebb mennyiségben ásványi és állati eredetűek.

Növényi eredetű szerek készülhetnek a növény virágából, szárából, gyökeréből, vagy akár egyben az egész növényből.

Ásványi eredetű szerek lehetnek valódi ásványok, fémek, vagy egyéb, a természetben megtalálható szervetlen anyagok.

Az állati eredetű szerek rovarok, kígyók, békafajok váladékaiból származhatnak vagy akár az egész állatból (pl. Apis mellifica).

Ezeken kívül a homeopátia alkalmazza még a nozódákat, az úgynevezett bioterápiás készítményeket, de ezeket mindig orvos rendeli el.

A monokészítmények egyetlen kiindulási anyagot tartalmaznak és többnyire golyócska formájában kaphatóak. A golyócskák semleges szacharóz alapúak, és a felületükre viszik fel hatóanyagot háromszoros impregnációs (háromszor fújják rá a hatóanyagot a felületükre) technikával.

A komplex szerek egymáshoz közel álló hatású monokészítmények kombinációi: pl. köhögésre, torokfájásra, náthára adhatóak. Általában tabletta, szirup formában kaphatók, de van kenőcs, injekció, sőt fogkrém is. Fantázianévvel látják el őket, ami nem utal egyértelműen és feltétlenül a hatóanyag-összetevőkre.