1.           Mint forró sóhaj,
             Elhaló bús jaj
             Kél halk énekünk.
             Sötétben járunk,
             Hajnalra várunk:
             Jöjj el, Istenünk!

2.           Választott néped
             Így sírt föl Érted,
             Nyögve bús igát.
             Ősszülők lelke
             Várta, epedte
             Isten egy Fiát.

3.           A bűn úr most is;
             Gyötör is, foszt is.
             Sír a jó feléd:
             Mikor jössz végre
             Kitűzni égre
             Győzelmed jelét?

4.           Jöjj, a bűn éget,
             Jöjj, várunk téged,
             Jézus, Istenünk!
             Isteni gyermek,
             Ó, hozz kegyelmet,
             Hozz békét nekünk!

                          (Mentes Mihály szövege)