"Taníts úgy számlálni napjainkat , hogy bőlcs szívhez jussunk" Zsolt.90:12.csak ídézni tudom Dávid és más bőlcs mondásait és zsoltárait...Istentől függővé vált Király,és bölcs ember aki nem szégyeli ki mondani-Istentől szeretne fügni.

Ő megtanit de csak akkor ha kérem-külömben az én dolgom mit teszek,hányszor megyek fejest a falnak,hányszor élek meg kudarcot,és most itt van az újjabb lehetőségem-Tanitson meg úgy számlálni napjaimat,hogy bőlcs szívhez jussak...de mi is ez?Mit jelent bőlcs szívre vágyakozni?

1) Az idő mullása késztett a megértésre és megtérésre.Sok szükségesnek tartott dolog között repülnek éveim-éveink,évtizedek felettünk s ami igazán lényeges,az sokszor elmarad...Az is csak később derül ki ,hogy ami korábban fontosnak tartott dolog volt, igazábol nem is az.

2) Az idő mullása késztessen engem,minket,bennünket jó cselekedetekre.Arra hogy mig időnk van,éljünk a" jót cselekvés"lehetőségeivel...:jót a gyermekeinkel,házastárssal,öregekkel,betegekkel,idegenekkel,...-a felebaráttal....

3)Az idő mullása tanitson meg : látni.Meglátni azt hogy mikor minek van itt az ideje.Mert ideje van mindennek,még pedig Istentől rendelt ideje,"nem az él bőlcsn aki mindent meg akar tenni,s végül felőrlődik,hanem az a bőlcs igazán,aki meglátja a sok-sok tennivaló között,hogy mi az aktuális, aki ismer fontossági sorrendet.S mivel nem minden a mi dolgunk,így bőlcsesség az is,ha tudjuk felismerni,mi az ,ami ránk bízzatott Isten által.Adja Isten hogy ne csak kérni tudjuk Tőle ezt a bölcsességet,hanem adja meg azt is, hogy ebben a rohanó vílágban legyünk képesek megtalálni az örökkévaló rendet,s a gyorsan múló életben pedig meg tudjuk ragadni a Krisztusban felkínált örökéletet...

   Te Uram,aki kívül vagy az időn,csak mosolyogsz,

   amikor látod,hogyan viaskodunk mi vele.

   Jól tudod mit csinálsz.Nem követsz el hibát,

   akkor sem követtél el,amikor kiosztottad az időt az embereknek.

   Mindenkinek adtál időt,hogy kiszámíthassa , mit is akarsz  vele.

      IGEN, van időm URAM,minden idő az enyém,amit nekem adtálí.

      életemnek évei,éveimnek napjai,napjaimnak órái.

      Az én dolgom csupán,hogy nyugodtan és tisztán töltsem,

      hogy megtöltsem úgy ahogy azt Te kívánod.

      Hogy engedelmeskedjem Neked,aki a vízet bórrá változtatod,

      mint egykór Kánában tetted...

   Uram,többé már nem ídőt kérek Tőled,hogy ezt vagy azt tehessem,

   Csak kegyelmet kérek Tőled-!!!

   hogy a nekem adott időben azt tegyem , amit Te akarsz.!!!

                                                                                (Michel Quoist)

                                  Néhány időszerű gondolat:

        Az erős szív megerősiti a karokat...

        Egy bezárt kéz könnyen görcsbe merevedik...

        Sosem áll más idő rendelkezésünkre,mint a jelenidő.