lemenni rajtad nincs olyan érték ami többet ad

fáiddal és képedel szinezzel

Megállok a kék ég mosolyog

születve a gondolatok folyamon

összegyülnek és papir formájában

kiadott jelemrajzott ütve

barátkoznak egy füzetbe

Megpihenve egy kicsi padon

s megannyi hulott levél

fájó arca  felragyog

elmült valami jön egy üj

találd meg a szépet ügyanügy

Emberek házak de távol

a csend ereje bejárja a környéket

a vonat zaja a buszok hangja

csupán ami elér

menni kéne de nem megyek

lelkem csodaszép festővel beszéleg odabent