Ahogy feljönn nap nekem mindig új reményt ad

tájakban keresem meg azt amit máshol nem kapok

egy mezőn sétálni elfejteni mi tőrtént mi folyik a világban

kikapcsolva lenni ennél szebb a földön nincsen

megpihenni egy padon ahol senki nem jár kell

és élrelni kezd az öszi napsugár csak ennyi kell nekem ez minden kincsem.

Sineken járni leűlni  felhőket nézzni mily gyogyitás az mi belől átjárva lelkembe száll.