A mai napon nagyon titokban a balatonszemesi temetőben

örök nyugalomat talált egy kiváló szinész Bujtor István

csöppi te nagyon erős voltál nem tudod rajtad eddig semmi kifogni

aztán kaptuk azt a megrázó hirt amit el se hittünk de, és elkezdtünk élted

drukkolni imádkoztunk istenhez, napról napra rosszabb hireket kaptunk.

És amikor mégis egy kis reménysugár érintetette lelkünket hogy igen

ennek a feketeségnek is adsz egy nagy pofont és újra veszprémben igazgatsz majd

jött az a pénteki nap amit sosem felejtek nekünk adtál egy pofont.

Elvitt az amitől a legjobban féltünk, szinésztársaid némán ki pedig sirva

vette tudomásul nem leszel többé nem halljuk majd a hangodat, nem vitorlázol már

a balatonon.

Csöpi most Zolival vitorlátzok már az égi tengeren és irtok rendeztek beszélgettek közben Éva angyali mosolya is feltünnik majd mint a napsugár.

Szomorú vagyok hogy elmentél!

És megfogadjuk amiket mondtál és tanitottál.