Egy évszám a sok közül

drága anyám megszült

ámultam a világra és annak

rohanó forgatagára

aztán járni kezdtem lépkedni

otthon egyre kevesebbet lenni

Jött az iskola és 8 év

ami mindig felvillanva visszatér

jöttek a barátok és csalodások

az első szerelem mi megfogta kezemet

Aztán ballagtam

hű padomat lépteimet örökre ott hagytam

a pálya választás átka hamar megkisért

de siker a kezdetektől folyamatosan

padróla küld

Elmennek az évek

szakmámal boldogtalanul beszélek

el ér tragikum és egyedül maradok

Visszatekerve mit birtam ki éppen

hogy vagyok most az mennyi úton

az maga a nagy csoda amit másnak

nem adok oda soha

És hogy a jövő év szebb legyen

mégjobban kitárom szivem