Kis türelmet...
LUKÁTSI VILMA: ISTEN ADOTT HEGEDŰT
A fényes égen fecske villan:
övé a lég, a végtelen,
A repülés azt jelenti:
– Köszönöm a tért, Istenem!
A napsütötte kavicsok közt
parányi gyík. Már nem is látod.
Fürge mozgása azt jelenti:
– Isten gondol rám! – Megcsodálod?
És azt hiszed, hogy az az Isten,
aki a gyíknak enni ad,
tán megfeledkezik terólad,
s holnapra nem jut jó falat?
Vagy azt hiszed, Aki a fecske
repdeső szárnycsapását méri,
ne tudná azt, mi a te vágyad?
A hit mindenkié, de nem kell mindenkinek
Aki hisz Istenben, ezt nem érti meg
Isten a jóság, a remény, a szeretet
Miért nem kell, ha a tiéd lehet
Azt kapod Istentől, mit csak tőle kaphatsz
Éltedben meglelheted így a nyugalmat
Üres óráidban sem leszel egyedül
Isten szeretete melletted ül
Ha bántanak mások, és te védtelen maradsz
Isten kezébe mindig kapaszkodhatsz
Az Ő keze hozzád szelíden mutat
Mellette újra otthonra találhatsz
Úgy érzed, élsz, de nem élet az élet
Körülötted a dolgok csak örök kétségek
Ha nem változtathatsz, újuljon meg lényed
Isten kegyelméből újjászülethetsz
A hit mindenkié, akard, hogy így legyen
Akard, hogy hited neked is legyen
Ha nem találtál megoldást, adok a kezedbe
Szorítsd erősen, élj vele!
Hadd fusson a gyermek álmok fuvallatán
Csapongva illanó arany lepkék után!
Legyen, mint a tavasz, vidám tekintetű,
Kis ajka zendüljön, mint égi csöngetyű!
Harmatos bokrétát hadd tépjen a mezőn!
Hajolj le, csókold meg, öleld szívedre hőn!
Becéző szeretet övezze fürtjeit -
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!
(Pósa Lajos)
Read more: http://elvonultan.hupont.hu/29/gyermeknapragyermekeinkrol#ixzz3be06BgMO
9 éve | 0 hozzászólás
9 éve | 0 hozzászólás
dr Kurucz Tiborné Idu üzente 4 hónapja
Ott volt az Isten.
A templomban voltam,
szólott az ige.
Vizi István lelkész,
buzgón hirdette.
Voltunk vagy ötvenen,
akik hallgattuk.
Az igét bevenni,
hányan akartuk.
Úgy szólt az ige
csak úgy harsogott.
Vizi István lelkész
arca ragyogott.
Amint hallgattam,
én beteltem vele.
A szívem majdnem
megrepedt bele.
Ezt nem felejtem el,
úgy megragadott.
Ezután már kettőnk
arca ragyogott.
Mivel az én szívem,
úszott az örömben.
Azt állítom én,
ott volt az Isten.
9 éve | 0 hozzászólás
Szeretném látni a mosolyt az arcodon,
Tisztán, szelíden úgy, hogy ragyogjon:
Szeretném látni a boldog szemeket,
Amelyekből más is erőt meríthet.
Szeretném hallani a boldog nevetést,
Amely mindig őszinte és békés.
Hallani, ahogy a jót dicséri szád,
S nem az elégedetlenség nehezedik rád.
Szeretném érezni, hogy békés a világod,
Hogy hiteddel a rosszat leigázod.
Felülkerekedsz a súlyos bánaton,
Hisz Isten veled van minden utadon.
Szeretném tudni, hogy jó döntést hozol,
Ha válaszút előtt botladozol.
9 éve | 0 hozzászólás
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
A Biblia Pecznyík Pál:
9 éve | 2 hozzászólás
Szerző: Pecznyík Pál
hit kezével megnyitod,
beléphetsz a menny kapuján,
s megláthatod Jézusod!
A Biblia: kincses bánya,
drága kincseket takar,
üdvösséged is benne van,
keresd, rá lelsz majd hamar.
A Biblia: hegyes, völgyes,
de van benne víz, kenyér,
az táplálja föld vándorát,
amíg oázisba ér.
A Biblia: útitársunk,
míg vonulunk földön át,
Atyánk adta kísérőül,
míg elérjük szebb hazánk.
A Biblia: virágos kert,
gondozója: Jézusunk,
szeret, ápol, gondoz minket,
drága rózsái vagyunk.
Címkék: Áldom az urat! 2015.06.24
Utolsó hozzászólás
Tovább