A szív már tavaszról mesél

Most még tél van, hideg, morcos tél,
de itt benn a szív már tavaszról mesél,
azt meséli, várj csak, türelmes legyél,
hisz minden rideg felhőt elfúj majd a szél.

  Imádság:

   Jézusom! Köszönöm, hogy jelenléteddel mindent átformálsz! Téged nem kötnek
   a formulák, az előírt rendelkezések.  Nem külső parancsoknak akarod,  hogy
   engedelmeskedjünk, hanem az élő Istennek. Szentlelkedet nem lehet korlátok
   közé szorítani. Az új Borhoz, ami te magad vagy, új tömlőt akarsz adni.  S
   bár nem veted el  a régi törvényeket, újat  adsz nekünk, amit a  szívünkbe
   írsz. Nem szeretnéd, ha pusztán  szokások rabjai lennénk, hogy csak  azért
   böjtöljünk, mert  mások  ezt teszik.  Ennek  csak akkor  van  értelme,  ha
   belülről érezzük  szükségét, amikor  nem vagyunk  közel hozzád.  Köszönöm,
   Uram, hogy megmutatod, hogyan éljek Lélekből, belső indíttatásból, és  nem
   kívülről magamra öltött szabályok szerint.

  Imádság:

   Urunk,  Jézus  Krisztus!  Te   egykor  a  kiválasztott  három   apostolnak
   megmutattad isteni dicsőségedet. Kérünk,  mutasd meg nekünk is  dicsőséges
   arcodat, hogy életünk nehéz óráiban, a szenvedések és a betegség idején új
   erőt kapjunk. Mutasd meg számunkra, milyen sors, milyen dicsőség vár  ránk
   a feltámadást  követően,  ha  kitartunk  veled  a  szenvedésben.  Erősítsd
   bennünk  az  örök  élet  reményét!  Adj  nekünk  tanulékony  lelket,  hogy
   szavadban felismerjük azt az igazságot, amely minket az üdvösségre vezet.

Bejegyezte: Kató István dátum: 1:30

Bejegyezte: Kató István dátum: 1:30